Az utat szervező norvég polgári védelem szerint összesen mintegy hétszázötven ember, túlélők és családtagjaik jelezték, hogy a július 22-i vérengzés után most első ízben visszalátogatnának a helyszínre. A kis, mindössze 0,12 négyzetkilométeres szigetet ebből az alkalomból lezárták a sajtó elől, és a helyszínen orvosok, pszichiáterek, lelkipásztorok és imámok álltak készen, hogy segítséget, támaszt nyújtsanak az ezt igénylőknek. 

Adrian Pracon

“Tudom, hogy ez a nap nagyon nehéz lesz. De tudom azt is, hogy ez segít majd csökkenteni a rám nehezedő terhet” – mondta a huszonegy éves Adrian Pracon, aki túlélte Breivik lövéseit, és aki úgy döntött, hogy most visszatér a szörnyűségek helyszínére. “Ez lesz életem második legrosszabb napja” – tette hozzá. 

Az iszlámot és a multikulturalizmust elutasító, harminckét éves Breivik július 22-én előbb felrobbantott egy pokolgépet Oslóban, a kormányzati negyedben, majd az onnan mintegy negyven kilométerre lévő Utoya szigetére ment, ahol a norvég Munkáspárt tartotta nyári ifjúsági táborát. Rendőrnek öltözve maga köré gyűjtötte az ott lévő fiatalokat, mondván, hogy az oslói merényletről akar nekik beszámolni – majd lőni kezdett az összegyűltekre. A túlélők beszámolói szerint a mintegy egy órán át tartó mészárlás során nyugodtan és módszeresen tüzelt a menekülőkre, s a sebesültekkel is végzett. 

Pracon elmondta: ő a mészárlás alatt kétszer is találkozott Breivikkel. Előbb akkor, amikor megpróbált úszva elmenekülni, de azután meggondolta magát, rádöbbenve, hogy úgysem éri el a partot. “Amikor visszatértem a szigetre, ő is ott volt, tőlem öt-tíz méterre, s lövöldözött azokra, akik úszva próbáltak menekülni. Megfordult, s rám szegezte fegyverét. Én erőim végén voltam, s csak annyit tudtam kinyögni, hogy +Ne lőjj! Ő egy pillanatig gondolkodott, azután továbbment” – mondta a fiatal. 

A második eset néhány perccel később történt, gyakorlatilag ugyanazon a helyen. “A földön feküdtem, és úgy tettem, mintha halott lennék. Ő rám lőtt, hogy biztos legyen benne: valóban meghaltam. Azt hiszem, a fejemet célozta, de elhibázta, a lövés a vállamat érte” – mesélte el a történteket Pracon. Breivik cáfolja, hogy bűnös lenne: szerinte a mészárlás szükséges volt, méghozzá Norvégia és Európa megmentésére.

Azt állítja, hogy a támadásokkal Európát akarta megtisztítani a muszlimoktól, illetve azokat a politikusokat akarta megbüntetni, akik a multikulturalizmus híveivé szegődtek. Egy oslói bíróság pénteken újabb négy héttel meghosszabbította azt a rendelkezést, hogy a férfit teljes elszigeteltségben kell őrizni. Breivik ezt a rendszabályt “szadista kínzásnak” minősítette.