Bogyay Katalin, fotó: Mohai Balázs/MTIMagyarország UNESCO-tagságának kiemelkedő eredménye, hogy magyar nagykövetet választottak kedden az UNESCO-közgyűlés elnökévé.

Az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezete (UNESCO) legfőbb szerve, a kétévente ülésező Általános Konferencia elnöki posztjára százkilencvenhárom ország egyhangú szavazatával Bogyay Katalin nagykövetet, Magyarország állandó UNESCO-képviselőjét választották. A szervezet párizsi székházában rendezett beiktatási ünnepségen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök.

Ünnepség az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székházában

A külügyi közlemény szerint Magyarország UNESCO-tagságának kiemelkedő eredménye, hogy magyar nagykövet nyerte el a nem hivatalos rotáció alapján az UNESCO kelet-európai választási csoportja számára megnyíló elnöki helyet. “Habár a megbízás személyre szól, az elnöki funkció jelentősen hozzájárul az ország nemzetközi megjelenéséhez, így ez a magyar diplomácia globális nyitásának sikere is egyúttal” – írják. Arra hívják fel a figyelmet, hogy UNESCO-tagságához kapcsolódóan Magyarország olyan területeken vállalhat szerepet, amelyek jól kiegészítik az ENSZ-nek a békére és biztonságra, az emberi jogok védelmére, valamint az összetett gazdasági, szociális és fejlesztési kérdésekre koncentráló tevékenységét.  

Az elmúlt két évben az UNESCO-képviselet élén Bogyay Katalin nagykövet sokat tett azért, hogy “megismertessük a világgal” a magyar kultúrában, tudományban és az oktatásban elért eredményeket, tovább öregbítve ezzel a magyar diplomácia hírnevét – teszik hozzá, kitérve arra is, hogy immár hagyományosan Magyarországhoz kapcsolódik az UNESCO révén 2003 óta kétévente megrendezett Tudományos Világfórum, amelyet idén novemberben ötödik alkalommal tartanak Budapesten. 

A kommüniké hangsúlyozza: a következő két év nagyon fontos az UNESCO egyetemességének megőrzése és a szervezet megújulásához szükséges reformok folytatása szempontjából. Különös kihívást jelent az elnök számára, hogy segítse a százkilencvenhárom tagország érdekeinek megjelenítését  a hagyományosan konszenzusra építő döntéshozatallal összhangban.