A kijelölt jelentéstevő, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő a vitát összegezve kiemelte, a vizsgálódás nem Magyarország “célba vételére” irányul, hanem a közös uniós jogok és értékek védelmére, annak áttekintésére, hogy veszélybe kerültek-e ezek a jogok és értékek. A vizsgálódás során célszerű lesz ellátogatni Magyarországra, hogy meghallgassák a magyar hatóságok és civil társadalom véleményét is – tette hozzá.

Az EP február 16-án Strasbourgban állásfoglalást szavazott meg a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről. Abban utasította a LIBE-bizottságot, kísérje figyelemmel, hogy miként valósítják meg Magyarországon az európai intézmények ajánlásait, és megállapításairól készítsen jelentést.

Tavares az ülés előtt magyar újságírókkal találkozva a párthovatartozáson, bal- és jobboldal szembenállásán felülemelkedő tevékenységet ígért. Magán a bizottsági ülésen is megerősítette ezt, és hangoztatta: az átláthatóságnak, a tisztességes eljárásnak, az egymás iránti tiszteletnek és a különböző intézmények közötti együttműködésnek kell jellemeznie a tényfeltáró munkát.

A hétfői ülésen még nem annyira az érdemi, tartalmi kérdésekről, hanem inkább csak a követendő módszerekről volt szó. Egyelőre nincs határidő a jelentés elkészítésére.
Az ülés levezető elnöke Gál Kinga néppárti EP-képviselő volt, aki ebben a szerepkörben nem szólhatott hozzá a vitához. Utána az MTI-nek elmondta: a korábban tapasztaltakhoz képest most visszafogottabb volt a hangnem. Fontosnak nevezte, hogy a hozzászólók minél több objektív infomáció beszerzésének szükségességéről beszéltek.

“Nincsenek illúzióink, a majdan elkészülő jelentés politikai jellegű lesz” – vélekedett. Ugyanakkor – tette hozzá – ha már az EP-plénum döntése értelmében meg kell születnie ennek a dokumentumnak, akkor helyeslendő, ha a képviselők valóban meg akarják majd hallgatni a magyar kormány és a médiahatóság véleményét is, ha a kiragadott részletek mögötti háttérre is kíváncsiak lesznek.

Elsőként a szlovén szocialista Tanja Fajon, majd több más hozzászóló is javasolta, hogy a jelentéstevő – a más pártbeli, úgynevezett árnyék-jelentéstevőkkel együtt – utazzon el Magyarországra, és a helyszínen tanulmányozza a helyzetet.
Szintén Fajon – távollevő párttársa, a spanyol Juan Fernando López Aguilar nevében szólva – leszögezte: a jelentés célja nem Magyarország megbüntetése. Szerinte az uniós alapszerződés 7. cikkének életbe léptetése – ami akkor jöhet szóba, ha egy tagállamban veszélybe kerülnek az uniós alapértékek – olyan eljárási eszköz, amelynek az igénybe vételére nem irányulhat eleve a jelentéstevő törekvése. Az EU által a magyarországi helyzetre adható lehetséges válaszok közt “ne élvezzen monopolhelyzetet a 7. cikkely” – fogalmazott a szocialista politikus. Szerinte a vizsgálódás középpontjában a bírói függetlenség és a médiapluralizmus kérdésének kell állniuk.

Renate Weber romániai liberális EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet: más uniós intézményekben és az Európa Tanácsban már sok ismeretet halmoztak fel a témakörrel kapcsolatban, és ezeket az EP-jelentés összeállításakor is használni kell. A jelentésnek szerinte sem egyetlen ország “kioktatásáról”, hanem “az elvek és értékek védelméről” kell szólnia. Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő szintén hangoztatta, hogy “ez nem hetescikkely-jelentés”. A tényeket – javasolta – a lehető legrészletesebben fel kell tárni, figyelembe véve a magyar kormányzati álláspontot is. Úgy vélekedett, hogy a magyarországi tanulmányút “nagyon inspiráló” lehetne.

Anthea McIntyre konzervatív EP-képviselő szintén szólt arról, hogy az EP-ben tartott, Magyarország témájának szentelt közmeghallgatások után végre a helyszínen kellene tájékozódni.

A jobbikos Morvai Krisztina szerint az EU saját alapértékeinek egyikével, a diszkrimináció tilalmával fordul szembe, amikor igazolhatatlan módon csak Magyarország ellen folytat vizsgálatot. Mint fogalmazott, “civilizált és EU-konform” szakértők már a kommunizmus bukása után is megjelentek Magyarországon, és az akkori tanácsaik arról szóltak, hogy “a kommunistákat senki sem bánthatta”. Feltette a kérdést, hogy most mit akarnak elérni a szaktanácsaikkal. Morvai szerint a magyar kormánynak – hasonlatosan az erőszakot elszenvedő házasfélhez – egy ponton túl azt kell mondania az EU-nak, hogy elég volt, egyenjogúságon alapuló viszonyt akar, és ha ez nem tetszik, akkor jön a válás, vagyis a kilépés.