Omar Szulejmán hívei gyűrűjének védelmébenHoszni Mubarak volt egyiptomi elnök egykori hírszerzési vezetőjének indulása a közelgő elnökválasztáson "sértés" a Mubarakot megbuktató forradalomra nézve és ha Omar Szulejmánt államfővé választanák, az újabb országos lázadást indítana útjára. Erre figyelmeztetett a befolyásos Muzulmán Testvériség mozgalom elnökjelöltje.

Hairat as-Sater, akit a Muzulmán Testvériség március végén tett meg elnökjelöltjévé, a Reuters brit hírügynökségnek vasárnap adott interjúban először kommentálta Omar Szulejmán indulási szándékát. A jelölt katonai múltja sokak számára azt sugallta, hogy a hírszerzés volt vezetőjét támogatja az országot átmenetileg irányító – korábban a Mubarak-rendszer hatalmi támaszát képező – egyiptomi hadsereg. Szulejmán az al-Ahbar című egyiptomi lapban hétfőn közölt interjújában viszont azt állította, hogy a hadsereg nem támogatja elnökjelöltségét, az iszlamistákat pedig azzal vádolta meg, hogy halálos fenyegetéseket küldenek számára.

Bár a Muzulmán Testvériség korábban azt ígérte, nem állít jelöltet az elnökválasztásra, március 31-én megváltoztatta döntését, részben azért, mert a parlament (noha a mozgalom politikai szárnyának, a Szabadság és Igazság Pártnak többsége van a törvényhozásban) “képtelen megfelelni a forradalom elvárásainak”. Ez utóbbival a mozgalom arra az egyre erősödő kritikájára utalt, miszerint az országot vezető katonai tanács képtelen levezényelni a politikai átmenetet. A testvériség úgy gondolja, ha megszerzi az államfői posztot (amire jó esélye van), akkor keresztül tudja vinni akaratát a hadsereg ellenében.

Sater az interjúban élesen bírálta, hogy Omar Szulejmán, aki hosszú időn át Mubarak hírszerzésének vezetője volt, majd Mubarak közvetlenül tavaly februári bukása előtt alelnökévé tette meg -, indulni akar a májusi-júniusi egyiptomi elnökválasztáson. Sater szerint ez sértés az egyiptomi népre és forradalomra nézve. Szulejmán csakis csalással nyerhet, és ha ez megtörténik, újabb forradalom tör ki – hangoztatta a Mubarak távozásához vezető, példátlan tavalyi tömegtüntetésekre utalva. Az Egyiptomot Mubarak lemondása óta irányító katonai tanács azt ígérte, az elnökválasztás után átadja a hatalmat a civileknek.

A választáson több mint húsz jelölt akar indulni, a legesélyesebbeknek az iszlamista aspiránsok, vagy a Mubarak-korszak politikusai tűnnek. Sater a Muzulmán Testvériség jól működő kampánygépezete révén a jelöltek között rögtön az élre tört. Omar Szulejmán egyelőre a sötét lónak tűnik: gyorsan összegyűjtötte az induláshoz szükséges harmincezer támogató aláírást, bizonyítva ezzel, hogy maradt politikai befolyása. A korábban évtizedeken át elnyomott Muzulmán Testvériség Mubarak bukása után az ország legbefolyásosabb politikai erejévé nőtte ki magát, de azt ígérte, az exelnökkel és környezetével ellentétben nem sajátítja ki a hatalmat. Bár a mozgalom saját elnökjelölt indításával – és a választás megnyerésével – akarja biztosítani a hatalom átadását civil kézbe, Sater az interjúban óva intett attól, hogy valódi összeütközésbe kerüljenek a hadsereggel, sőt annak fejlesztése mellett foglalt állást.