Míg Bosznia-Hercegovina még mindig messze jár attól, hogy teljesítse az uniós stabilizációs és társulási folyamat elindításának feltételeit, Macedónia készen áll az EU-csatlakozási tárgyalások megnyitására - állapította meg az Európai Parlament (EP) a két nyugat-balkáni országot értékelő, csütörtökön Strasbourgban elfogadott jelentésében.

“Bosznia-Hercegovina sajnos még mindig jelentősen lemarad a térség többi államához képest. Változás akkor várható, ha a politikai elit határozottabban állást foglal az ország által követendő irányvonal közös meghatározása mellett” – állapította meg nyilatkozatában a Szarajevóról szóló jelentés előkészítője, Doris Pack német néppárti EP-képviselő.

“A tomboló korrupció visszaszorítása terén is sokkal nagyobb elszántságot várunk” – tette hozzá.

Az EP szerint alapvető alkotmányos változásra van szükség ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina működő demokráciává váljon. Végre kellene hajtani egyebek közt az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2009-ben hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a választásokon való indulás engedélyezésekor a jelölt etnikai hovatartozása nem játszhat szerepet. A jelenlegi bosznia-hercegovinai jogrend ugyanis csak az úgynevezett államalkotó tényezőnek tekintett szerbek, bosnyákok, illetve horvátok számára biztosítja a megválaszthatóság jogát – cigányoknak és zsidóknak például már nem.

Ha Bosznia-Hercegovina egyes politikai vezetői csupán saját etnikai közösségük érdekeit tartják szem előtt, a köztársaság lemarad az európai uniós csatlakozási folyamatról, amely ebben az évben erős lendületet vehet a Nyugat-Balkánon – fejtette ki Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a plenáris vitához benyújtott írásos hozzászólásában.

Egész másként ítélte meg az EP Macedóniát: a Szkopjéval való EU-csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdését kérte az uniós tagállamoktól. Ehhez arra lenne szükség, hogy megoldják az úgynevezett névvitát: Görögország – történelmi, illetve földrajzi okokból – nem hajlandó Macedónia néven tudomásul venni a volt Jugoszlávia utódállamát.

“Az EU joggal üdvözölte a Szerbia és Koszovó közötti megegyezést. Az Athén és Szkopje közti megállapodáshoz is hasonló bátorságra van szükség. Ugyanakkor az Európai Tanácsnak is meg kell értenie, ha sorban állás közben állandóan megelőz valaki, természetes, hogy egy idő után kiállsz a sorból” – figyelmeztetett a Macedóniáról szóló jelentést előkészítő Richard Howitt brit szocialista EP-képviselő.

A névvitával kapcsolatban Schöpflin György fideszes EP-képviselő nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapította, Macedónia jelenlegi országimázs-építési törekvései az európai sikertelenség frusztrációjából is erednek. Az így kialakított macedón “eredettörténet” azonban a jelek szerint az albán közösségnek a macedón társadalomból való kirekesztésére is irányul, ami tovább növeli a szláv és az albán ajkú közösség közötti feszültséget – vélekedett Schöpflin.