SanghajA sanghaji szabadkereskedelmi övezet felállítását több más hasonló kezdeményezés követheti Kínában, jelentős mértékben gyorsítva ezzel az ország gazdasági nyitását.

A 24 milliós Sanghaj “mini Hongkongként” emlegetett jövőbeli szabadkereskedelmi övezetének terve július elején kapott zöld utat a kínai vezetés részéről. Ez az ország első ilyen területe lesz, a kínai kormány nem titkolt szándéka értelmében pedig kísérleti terepként szolgál majd számos, a gazdaság átalakításához szükséges lépés meghozatalához.

A felállítandó szabadkereskedelmi övezet lényege, hogy az annak területére érkező, illetve ott termelt, átalakított, továbbfejlesztett és újraexportált árukra a nemzeti vámelőírások nem vonatkoznak majd, az ottani kereskedelem a hatóságok beavatkozása nélkül zajlik. Az övezetben ezen túl támogató jellegű pénzügyi szolgáltatások, így nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi tranzakciók bonyolódhatnak majd, és a tervek szerint kamatláb- és árfolyam-liberalizációval is kísérletezni fognak.

A tervek elfogadását követően több más kínai város is jelezte, maga is szabadkereskedelmi övezet felállításán gondolkodik. Az északkelet-kínai régió egyik központjaként is működő, fontos kikötőként szolgáló, 14 milliós Tiencsin terveit már be is nyújtotta a kormány elé.

A kínai gazdasági sajtó értesülései szerint a városnak nyert ügye van, terveire nem hivatalosan rábólintottak a döntéshozók. A mintegy 60 milliárd jüanos (2,2 ezer milliárd forint) beruházással megvalósítandó projekt öt éven belül, a sanghajival egy időben készülhet el – állítja a Cajhszin gazdasági és pénzügyi napilap.

Ugyancsak szabadkereskedelmi övezet felállítását tervezi a délkelet-kínai Fucsien tartományban fekvő négymilliós Hsziamen, amely jelenleg a részletek kidolgozásánál tart.
A különleges gazdasági övezetként szolgáló város rendkívül jó infrastruktúrával rendelkezik, és kiterjedt nemzetközi kapcsolatai miatt is esélyes szabadkereskedelmi övezetté válása.

A China Daily napilap információi szerint Hsziamen elsősorban a vele szemben fekvő Tajvan közelsége, valamint több mint 150 országgal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolathálója miatt jelent vonzerőt a gazdasági szerkezetátalakítás és a fokozatos liberalizáció mellett elkötelezett új kínai vezetésnek.