Őszi táj, forrás: Julia Filirovska /Pexels.com

A természet sokfélesége lehet az egyik legfontosabb tartalék

A biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása kulcsfontosságú tartalékot jelent a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, valamint az elkerülhetetlen folyamatokhoz való alkalmazkodásban. Erre hívta fel a figyelmet Erdős László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos tanácsadója a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon megjelent pénteki elemzésében.

A kutató emlékeztetett arra, hogy a 2026-os nyár kiszáradó erdei és kiégett gyepfoltjai is egyértelműen jelezték, milyen próbatétel elé állítja a felmelegedés az élővilágot. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) idei jelentése szerint lényegében kizárt, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon belül tartsák, a kibocsátások csökkentése mellett ezért az alkalmazkodásra is fel kell készülni. A cikkben idézett, idén októberben közzétett nemzetközi elemzés 423 tanulmány eredményeit összegezve 23 ökoszisztéma-funkciót és -szolgáltatást vizsgált, és a legtöbb esetben kedvező kapcsolatot állapított meg a biodiverzitással.

A vízminőség és a beporzás például gyakran a fajgazdagsággal csaknem egyenes arányban javult, a tengeri szénmegkötés pedig különösen érzékenynek bizonyult a sokféleség változására.

A kutatók arra is rámutattak, hogy a nagyobb fajgazdagság előnyei sok esetben még akkor sem merülnek ki, amikor már eleve viszonylag sok faj él együtt. A szárazföldi területeken a fajgazdag erdőkben általában kevésbé tudnak elszaporodni a kártevők, és számos vizsgálat szerint több szenet is megkötnek, mint a fajszegény állományok. A sokféle növényt termesztő gazdaságok talaja és vízgazdálkodása kedvezőbb lehet, gyakran kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és kisebb üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhatnak. Emellett a légköri szén megkötésével is mérsékelhetik a felmelegedést.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a több faj nem öncél, egy természetes élőhely idegenhonos fajokkal történő “gazdagítása” éppen ellenkező hatást válthat ki.

A cikk kitért arra is, hogy a klímaváltozás korában a fajok száma mellett a genetikai változatosság megőrzése is meghatározó. Egy 2025-ös, növényekre, állatokra és gombákra kiterjedő globális metaanalízis szerint a fajokon belüli genetikai diverzitás világszerte csökken, nemcsak a ritka, hanem a ma még gyakori fajok esetében is. Míg egy megfogyatkozott populáció egyedszáma megfelelő védelemmel viszonylag gyorsan növelhető, genetikai változatosságának helyreállítása ennél jóval nehezebb, és a veszteség tartós lehet. A változatos tájszerkezet szintén menedéket nyújthat a felmelegedés idején.

Egy, a Kiskunság hat természetes életközösségét vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a szárazodás egyes növénytársulásokban csökkentette a fajszámot, másokban egyelőre nem.

A változatos táj lehetővé teszi, hogy az élőlények kedvezőbb körülmények közé – például a forró déli lejtőkről az északi oldalra, az alföldi gyepekről az erdőszegélyekbe, vagy a karsztvidékek hűvös, párás mélyedéseibe, az úgynevezett töbreibe – húzódjanak. A rövid távolságokat még a növények is képesek áthidalni. A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak 2026-os vizsgálata szerint a töbrök ritka, magashegységi fajoknak is menedéket jelenthetnek. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembereinek magyarországi és romániai falvakban végzett kutatása arra is rámutatott, hogy a változatosabb tájak településein magasabbak az életminőségi mutatók, mint a monokultúrák uralta környezetben, amiben szerepe lehet annak is, hogy a mezőgazdasági területek közötti erdőfoltok mérséklik a légszennyezettséget.

Erdős László összegzése szerint a biodiverzitás nem csodaszer a klímaváltozással szemben, de megőrzése és helyreállítása jelentősen mérsékelheti a károkat.

Ehhez a mezőgazdaságban és az erdészetben a fajgazdagabb rendszereknek kell nagyobb teret adni, a táj- és településtervezésben, valamint a természetvédelemben pedig meg kell őrizni és szükség esetén helyre kell állítani az eltérő élőhelyeket és a természetes klímamenedékeket.

Kapcsolódó cikkek