Csőszi Attila (Tisza) hangsúlyozta, hogy kiemelt feladatuk az MNB körüli egész rendszer vizsgálata, hiszen valakiknek a segítsége és közreműködése révén vált lehetővé “ennek az óriási bankrablásnak” az elkövetése”.

“Nem gondolhatjuk komolyan, hogy Matolcsy György önmagától, úgy, hogy ezt észre sem vette senki, ezt a dolgot végigvihette volna”

– fogalmazott.

A bizottsági elnök rámutatott az ügy összetettségére, jelezve, Matolcsy György lehet az egyik legfontosabb szereplő, de a szerteágazó céghálóban még sok olyan volt, aki vélhetően hasznot húzott a történtekből, ezért az ő felelősségük is nagyon fontos.

Csőszi Attila elmondta, hogy a bizottság munkaterve szerint elsősorban a közpénz útját követik onnantól kezdve, hogy 2013-14-ben létrejött az új MNB-törvény, ami lehetővé tette az alapítványok létrehozását. Azt szeretnék megvizsgálni, hogy ki volt az ötletgazda, hogyan merült fel az alapítványok létrehozása, kik hozták meg az ezzel kapcsolatos döntéseket a jegybankban, illetve melyik alapítvány mennyi pénzt kapott. Jelezte, hogy ennek érdekében november 5-ére a bizottság beidézte Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt is, előbbit a letartóztatása ellenére szeretnék meghallgatni, amennyiben erre az illetékes szervek lehetőséget biztosítanak.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán közölte, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét és bűntársait.

A Válasz Online szerda este azt közölte, információi szerint Valkó Mihályt, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját és Matolcsyék állandó jogi képviselőjét, Sándor Tamást vették őrizetbe az MNB-ügyben. Emellett nemzetközi elfogatóparancsokat adtak ki az MNB-ügyben Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia és Stofa György üzletember ellen. A nyomozó ügyészek az úgynevezett MNB-ügy egyik szálát érintően intézkedtek. Ennek lényege, hogy Matolcsy György jegybankelnök irányítása alatt az MNB 2014-ben létrehozta a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyeknek közpénzt, mégpedig a jegybank árfolyamnyereségéből származó több mint 266 milliárd forint vagyont juttatott azzal, hogy a vagyon kezelését az Optima Befektetési Zrt. végezte. A Pallas Athéné Alapítványok 2019-es összeolvadásával létrejött a PADME Alapítvány.

A Közép-Európai III. Magántőkealap, amit az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. képviselt 2025. február 28-án, Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötött.

Annak valós célja az volt, hogy a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játsszák át, amelyre Matolcsy György befolyással bír jegybankelnöki mandátumának lejárta után is, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia, Matolcsy Ádám – haszonszerzés végett – saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek. Azzal, hogy a színlelt szerződéssel az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. törzsrészvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealap részére átutalták, sor került a közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő befektetési alapkezelő tulajdonosi kontrolljának megszerzésére. Ezzel pontosan meg nem határozható, de a különösen jelentős vagyoni hátrány 500 millió forintos alsó határát jelentősen meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.