A szervezet hangsúlyozta: a közterületi reklámpiac működése hónapokkal előre tervezett kampányokra, éves keretszerződésekre és hosszabb távú kapacitáslekötésekre épül. Októberben már folyik a következő év tervezése – fejtették ki –, és ha nem lehet tudni, hogy néhány hónap múlva melyik reklámeszközök maradhatnak fenn, és hol, milyen feltételekkel lehet azokon reklámozni, a piac szereplői nem tudnak megalapozott döntést hozni a kampányfoglalásokról, a beruházásokról, a szerződéses kötelezettségekről vagy a foglalkoztatásról.

A reklámszövetség iparági összesítése szerint a közterületi reklámpiac éves reklámköltése mintegy 37,3 milliárd forint, és több mint 20 700 ember, illetve család megélhetése kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetten a szektorhoz.

“A kormányzati hatásvizsgálat is 1140 fős foglalkoztatáscsökkenéssel, 3,4 milliárd forint kieső adóbevétellel, valamint ingatlantulajdonosok és beszállítók bevételkiesésével számolt”

– emlékeztettek.

A reklámszövetség közterületi tagozata felidézte: augusztus 5-én részletes szakmai javaslatcsomagot adtak át a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak.

Az anyag nem a piacrendezés célját vitatja, támogatja a rendezett településképet, a jogszerűtlen reklámeszközök felszámolását és az ellenőrizhetőbb piac kialakítását.

“Ugyanakkor differenciált szabályozást, ellenőrzött nyilvántartást és a jogszerűen működő reklámeszközök esetében kiszámítható átmeneti időszakot javasol”

– hívták fel a figyelmet.

A tagozat nyilvánosságra hozta szakmai anyagait, és kezdeményezi, hogy a kormány és a szakmai szereplők mielőbb folytassák az érdemi egyeztetést.

A reklámszabályozási reformot Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter májusban jelentette be, a közterületi reklámozás szabályait átalakító törvényt június végén fogadta el az Országgyűlés.