Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint negatív tendencia rajzolódik ki a munkaerőpiacon. A munkanélküliségi ráta ismét enyhén felfelé mozdult. A június-augusztusi háromhavi mozgóátlag 4,8 százalékra emelkedett, ami már csupán 0,1 százalékpontra van a 2025 végén látott tízéves csúcstól.
“A munkanélküliek augusztusi száma szintén közelíti a tízéves csúcsot. A romlás ráadásul nem csupán a fő mutatókban érhető tetten: már minden harmadik munkanélküli több mint egy éve keres állást, ami arra utal, hogy az elhelyezkedés is egyre nehezebbé válik”
– jegyezte meg.
Kommentárjában kitért arra is, hogy a 2022 közepén látott munkaerőpiaci csúcsponthoz képest a munkaerőpiac kínálati oldala 180 000-el csökkent. Folytatódott a népesség fogyása, így augusztusban csökkent a gazdaságilag aktívak száma.
Júliusról augusztusra 21 000-el csökkent a foglalkoztatottak száma, közülük 14 000-en már elhagyták a munkaerőpiacot, míg 7 000 ember a munkanélküliek táborát növelte. Mindez beleillik abba a képbe, hogy egyre több vállalat folytatott munkaerő-racionalizálást költségcsökkentési célokból – állapította meg Virovácz Péter, majd hozzátette, hogy az év vége felé közeledve egyre égetőbbé válik a jövő évi bérek kérdése is, ami szintén döntési helyzet elé állítja majd a foglalkoztatókat.
Úgy vélte, a hároméves bérmegállapodás biztosan revízióra szorul, miközben az szja-rendszer várható átalakítása is új helyzetet hozhat.
A friss adatok fényében az ING Bank fenntartja az idei munkaerőpiaci prognózisát, miszerint 4,5 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátára számít némi felfelé mutató kockázattal. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt írta, hogy bár havi és éves összevetésben is csökkenést mért a KSH, ez annyira mégsem meglepő vagy újszerű. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a nagyobb havi csökkenés részben a mezőgazdasághoz köthető – az aszályos időjárás miatti kedvezőtlenebb termés nem igényelt annyi szezonális munkaerőt.
“Ami viszont a vártnál meglepően rosszabb, az a munkanélküliségi ráta alakulása. Az aktív korú népesség egy év alatt hatvanezerrel, az aktívak száma pedig nyolcezerrel csökkent, addig a munkanélküliek száma nyolcezerrel magasabb lett, azaz arányaiban többen vannak jelen a munkaerőpiacon az aktív korosztályból, csak nem nagyon tudnak elhelyezkedni”
– emelte ki.
A foglalkoztatás eddigi csökkenése Regős Gábor szerint három tényezőre volt visszavezethető: a romló demográfiai viszonyokra, a stagnáló gazdaságra, illetve a harmadik országból érkező munkaerő számának növekedésére.
Ami negyedik tényezőnek újonnan megjelenhetett, és ami a munkanélküliségi ráta növekedésében szerepet játszik, az elsősorban a választási eredmények miatti átrendeződés hatása lehet – vélekedett. Az eddig elbocsátottak közül feltehetően még sokan nem találtak új helyet, míg az eddigi helyüket sok esetben vélhetően nem töltötték fel.
“A következő hónapokban kiderül, hogy ez egy tartós folyamat kezdete vagy csak egy átmeneti átrendeződés hatását látjuk”
– tette hozzá.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője szerint a konjunktúra alakulásának is szerepe lehet abban hogy emelkedett a munkát keresők száma.
Többen vannak jelen a munkaerőpiacon, egy olyan környezetben, amikor a demográfiai helyzet romlik, tovább csökkent a munkaképes korú népesség.
“A kilátásokat árnyalja, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódik, ami késleltetve, de éreztetheti negatív hatását a hazai munkaerőpiacon is, ahogyan az MI szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni”
– jegyezte meg.
Pozitív hírnek nevezte, hogy szeptemberben a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága kismértékben javult már, de az MBH Banknál egyelőre még nem számolnak azzal, hogy érdemi javulás következzen be a munkaerőpiacon: 2026-ra 4,6 százalék körüli munkanélküliségi rátát várnak. 2027-ben, ha a gazdaság erőre kap, fokozatosan élénkülhet a munkaerőpiac is, de a munkanélküliségi ráta csak szerény javulást mutathat várakozásuk szerint.
