Legfrissebb zeneipari jelentésében a szervezet a generatív mesterséges intelligencia gazdasági hatásait elemezte. A digitális transzformáció második hulláma olyan új piaci szegmenst hozott létre, amelyben a techcégek a dalszerzők, előadóművészek és hangfelvétel-kiadók engedélye nélkül használták és használják fel a zenei tartalmakat az MI-modellek betanításához – olvasható a dokumentumban. A generatív mesterséges intelligencia miatt keletkezett becsült jogdíjbevétel-kiesés 2028-ban Magyarországon 19 százalékosra rúghat, abban az évben elérheti az 5,8-6 milliárd forintot az Artisjus zenei szerzőijogdíj-bevételi adatai, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és a Mahasz jogdíjbevételei vonatkozásában. A 2025-2028 közötti időszak kumulált vesztesége egészen 12 milliárd forintra rúghat.

A jelentés a leginkább érintett szegmensek közé sorolta a háttérzenét, a produkciós zenét és a streaminget.

A dokumentum bevezeti az új value gap (értékhézag) fogalmát. Mint írták, míg a techvállalatok – mint a Suno vagy az Udio – több milliárd dolláros cégértékelést és jelentős előfizetési díjakat realizálnak, addig a magyar zenészek és kiadók nem részesülnek ezekből a bevételekből, hiába – többek között – az ő munkáikon “tanulták meg” a gépek a zenekészítést.

“A magyarországi zenészek – közvetlen és követett módon – évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ez a gazdasági erő az MI hatása miatt jelentősen gyengülhet”

– szögezi le a jelentés.

A Whitereport elemzése hazai (Artisjus, EJI, Mahasz) és nemzetközi piaci tényadatokra épül, továbbá tizenhat iparági mélyinterjú szakmai anyagával egészül ki. A nemzetközi tanulmányok szintén 23-30 százalék közötti bevételkiesést jósolnak globális szinten 2028-ig.

A ProArt jelentésében a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legsürgetőbb feladatok között sorolják fel, hogy az MI-modellek betanításához a jogtulajdonosok előzetes hozzájárulására legyen szükség, az alkotók részesüljenek a technológia által generált javakból, emellett fontos, hogy beazonosítható legyen, milyen műveken tanították be a modelleket, illetve a streamingplatformokon jelöljék meg az MI-zenéket. Mint megjegyezték, a Deezer és a Spotify már tett lépéseket az MI-tartalmak szűrése és jelölése felé, de az átfogó szabályozás még várat magára. A ProArt Zeneipari Jelentés 2025/2026 a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért megbízásából készült.