“A köztársasági elnöki jogkörök gyakorlásának átmeneti időszakában azon fogok dolgozni, hogy a köztársasági elnök intézménye ismét a bizalom, a nagyság, a nyugalom és a nemzeti összetartozás jelképe legyen. Nem ígérhetem, hogy minden vitát feloldok, de valamennyi döntésemmel és megszólalásommal arra fogok törekedni, hogy kevesebb legyen közöttünk az indulat és több a kölcsönös tisztelet”

– fogalmazott Forsthoffer Ágnes, akinek felszólalása alatt a Fidesz és a KDNP képviselői nem voltak bent az ülésteremben.

Emlékeztetett, az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követően a köztársasági elnök megbízatása hétfőn megszűnt, és az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig, az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki jogkört.

Azt ígérte: ebben a rendkívüli közjogi helyzetben a rá háruló feladatot az alaptörvény iránti feltétlen tisztelettel, a tisztség méltóságának tudatában és a magyar nemzet szolgálata iránti elkötelezettséggel fogja ellátni, legjobb tudása és lelkiismerete szerint. Úgy értékelt: a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése kapcsán a magyar társadalom nem maradt közömbös, míg a többség, az elmúlt időszak alapján szükségesnek tartotta a tisztség megújítását, addig voltak, akik aggodalommal figyelték annak megszűnését.

Jelezte: egy demokráciában természetes, hogy vannak különböző vélemények, nem elvárható, hogy mindenki egyetértsen, meg kell érteni, és el kell fogadni, hogy mindenki a saját tapasztalatai és élethelyzete szerint érez.

Az államfő jogköreit gyakorló házelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett: a nemzet egységének megteremtése nem csupán a politikusok feladata, hanem valamennyi állampolgár közös felelőssége.

Hozzátette, a közbeszédet mindannyian alakítjuk, ezért mindannyiunknak nagyobb felelősséggel kell megválasztanunk, hogy miként adunk hangot véleményünknek.

Nem fogadható el, hogy bárkit a külseje, származása, neme, vagy fogyatékossága miatt bántalmazzanak, vagy megalázzanak a közösségi médiában – emelte ki. Forsthoffer Ágnes szerint az elmúlt napokban sajnálatos módon több, a parlamenti ülésteremben ülő politikussal szemben is tapasztalhattak ilyen megnyilvánulásokat. Arra hívta fel a figyelmet: a közösségi média könnyen azt az illúziót keltheti, hogy szavaknak nincs következménye, de nem szabad elfelejteni, hogy a “képernyő másik oldalán mindig egy ember van”.

“Valakinek az édesanyja, vagy az édesapja. Valakinek a gyermeke, valakinek a társa, testvére, a barátja, vagy egy olyan ember, aki tehetségével egész nemzetünk megbecsülését kivívta, és számos dicsőséget szerzett hazánknak. Olyan köztiszteletben álló személy, aki emberi kvalitásai és pártokon kívül álló tekintélye, alkalmassá tehetett volna a köztársasági elnöki tisztség betöltésére”

– fogalmazott.

Lukács evangéliumát idézte: “amint tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is úgy cselekedjetek velük”, majd feltette a kérdést: ez egy egyszerű szabály, mégis ilyen nehéz volna megtartanunk?

Hangsúlyozta: az elmúlt évek megmutatták, hogy a politikai nézetkülönbségek könnyen személyes ellenségeskedéssé válhatnak, ami egyik oldalnak sem válik javára.

Kiemelte: a nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanazt kell gondolnia, hanem azt, hogy

“képesek vagyunk egymás iránti tisztelettel fordulni, meghallgatni, és a másként gondolkodóban is felismerni ugyanannak a hazának a polgárát.”

Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelyben értelmében a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.