A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint májusban két hónap növekedés után ismét csökkent az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 10,7, a munkanaptényezővel kiigazítva 6,7 százalékkal. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,2, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal volt kisebb.

Áprilishoz viszonyítva 6,5 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője a kommentárjában úgy fogalmazott, hogy korrigált májusban az építőipari termelés, a trend a májusi csökkenéssel együtt is inkább kedvező, a januári beszakadás után a tavaszi hónapok átlagában 4,9 százalékkal volt magasabb a termelés volumene, mint a téli időszakban. A gyengébb májusi teljesítmény teljes mértékben az egyéb építmények főcsoporthoz kötődött, amely nagyobb részét az állami megrendelések adják. A nagyobb projektek lezárása, illetve az újak késleltetett indulása jelentős volatilitást tud kiváltani az adatokban.

“A kilátások azonban még ezzel együtt is inkább pozitívak: az építményfőcsoport hó végi rendelésállománya több mint 10 százalékkal haladta meg a megelőző évi magas bázist is”

– emelte ki.

Az épületek építése főcsoport, ahol a vállalati kereslet dominál, csak részben tudta ellensúlyozni az egyéb építmények teljesítményét, így az alacsony beruházási hajlandóság magyarázza a gyengébb teljesítményt.

Az elemző szerint az építőipar kilátásait továbbra is a bizonytalanság jellemzi. A rendelésállomány alapján a mélyépítés terén bővülés jöhet, de a lakásépítési projektek is támogathatják az ágazat növekedését, amit a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start program indukálta kereslet hajt. A vállalati szektor adja a szűk keresztmetszetet a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság tartósan visszafogja a beruházási hajlandóságot, ám az ágazat stabilizációját tovább erősíthetik a beérkező uniós források, amelyek többletkeresletet generálnak. A fő kérdés ezzel kapcsolatban az lesz, hogy ez milyen mértékben csapódik majd le az árakban, ami rombolhatja az uniós források felhasználásának hatékonyságát.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza leszögezte: gyengén teljesített májusban az építőipar, de elképzelhetőnek tartja, hogy a visszaesés csak az ágazatban jellemző hullámzás megjelenése.

Azt sem zárta ki, hogy a kormányváltást követően a kivitelezők a bizonytalanság miatt behúzták a kéziféket, illetve hogy amit lehetett, azt áprilisban befejeztek, átadtak, így ez magyarázza az előző hónap magas teljesítményét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH külön kiemelte az út- és vasútépítések súlyos visszaesését, amelyek állami megrendelésre történnek. Mint hozzátette, az új kormány felállásával és az uniós pénzekhez való hozzáféréssel ismét felpöröghet az ágazat, különösen is nagy szerepe lehet a következő időszakban a vasúti beruházásoknak.

“A friss adat alapján kevéssé tűnik valószínűnek, hogy az építőipar pozitívan tud hozzájárulni a GDP második negyedévi növekedéséhez”

– összegezte a Gránit Alapkezelő szakértője.