A dokumentum célja, hogy a szervezet a kulturális irányítás számára egy mérhető, szakmailag legitim és országosan végrehajtható partnerségi ajánlatot tegyen a puszta támogatási igények megfogalmazása helyett. A tervezet társadalmi egyeztetése megkezdődött – közölte az MJSZ szerdán. A magyar dzsessz, vagy jazz a klasszikus zene, a népzene és a kortárs zenei irányzatok mellett a zenekultúra önálló, magas művészeti értékű és nemzetközileg is versenyképes területe.

A szövetség elnöksége dolgozta ki a stratégiát, amit a több évtizedes szakmai jelenlétre, a tagsági bázisra és az országos kapcsolatrendszerre építettek.

A program hangsúlyozza, hogy a következő kulturális támogatási ciklusban paradigmaváltásra van szükség: a rövid távú, projektalapú túlélési logika helyett kiszámítható, többéves programok kellenek, valamint a döntéshozatal szakmai, transzparens megerősítése. A stratégiai partnerségi program fókuszpontjai között szerepel a dzsessz önálló előadó-művészeti területként történő elismerése, és egy NKA Jazz Kollégium (vagy önálló szakterület) létrehozása, szakmai döntés-előkészítéssel. Kezdeményezik egy minősített dzsesszklub-hálózat kialakítását, illetve támogatott vidéki “turnékörök” megszervezését az élőzenei körforgás fenntartásáért.

A fiatal művészek számára pályakezdő produkciós inkubátorok és célzott országos mentorprogramok indítását tartják szükségesnek, a külföldi jelenlét erősítésére Magyar Jazz Export Desk-et hoznának létre, amely éves kerettel segítené az exportképes produkciók nemzetközi showcase-jelenlétét és turnéit.

Javasolják továbbá a zenészek projektalapú működéséhez illeszkedő, egyszerűsített adózási forma kidolgozásának szakmai vizsgálatát, valamint ajánlott minimál díjazások és szerződésminták létrehozását. A dokumentum “Élő Magyar Jazz” címmel kezdeményez programot indítani a közmédiában, valamint hozzákezdene a pótolhatatlan értékű dzsesszarchívumok szakszerű feldolgozásának és digitalizálásának.
Mint írták, a javaslatcsomagról széleskörű szakmai egyeztetés indul. Az idén 36 éves MJSZ arra kéri a tagságot és a magyar dzsesszélet szereplőit (előadókat, zeneszerzőket, oktatókat, klub- és fesztiválszervezőket), hogy ismerjék meg a tervezetet, és osszák meg észrevételeiket. A visszajelzéseket egy erre a célra létrehozott online kérdőíven várják. A teljes javaslatcsomag és a véleményezési űrlap ezen a linken érhető el.

Előzőleg, e hét elején jelentették be, hogy új szakmai szervezet jött létre a magyar dzsessz és improvizatív zene képviseletére. A Magyar Jazzművészek Fóruma célja, hogy egységes szakmai platformot biztosítson a műfaj alkotói, előadói és oktatói számára, valamint elősegítse a dzsessz méltó intézményi, kulturális és társadalmi elismerését Magyarországon.

A szervezet megalakulásával egy időben nyilvánosságra hozta A magyar jazz helyzete és fejlesztési irányai című stratégiai dokumentumát, amely átfogó képet ad a hazai dzsesszélet jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és a műfaj jövőjét érintő fejlesztési javaslatokról. A Magyar Jazzművészek Fóruma alapító tagjai között a hazai dzsesszélet meghatározó előadói, zeneszerzői és oktatói találhatók: Ajtai Péter, Ávéd János, Bacsó Kristóf, Borbély Mihály, Cseke Gábor, Dés András, Dés László, Dresch Mihály, Lukács Miklós, Fekete-Kovács Kornél, Fenyvesi Márton, Gőz László, Gyányi Marcell, Gyémánt Bálint, Harcsa Veronika, Hárs Viktor, Pátkai Rozina, Szabó Dániel, Szalóky Béla és Oláh Krisztián.