Molnár Gábor elmondta, az eddig leginkább turizmus részéről pozícionált üdülőrégióban klímaadaptációs, monitoring-, energiaátmeneti, vízügyi ellenállóképességi és fenntartható mobilitási kísérleti megoldások történtek. Hozzátette, ezekre építve készültek el a konkrét térségi fejlesztési tervek, egyebek közt a fenntartható közlekedéséről, energetikai önellátásáról, vagy a felszíni édesvízkészletek megóvásáról. Az utóbbiól Molnár Gábor megjegyezte, az óceánokra, tengerekre, folyókra koncentráló unióban élen járhat a Balaton-régió a tavak, mint meghatározó felszíni édesvízkészletek megóvásának kutatásával, kidolgozásával.

“A Balaton nem laboratóriumi körülmények között, elméleti szinten, hanem valós térségi működésben mutathatja meg, hogyan válhat a helyi tudás európai szintű innovációvá”

– fogalmazott az igazgató. Magyarország számára is érdek, hogy a következő uniós időszakban jól szerepeljen egy-egy felkészült térsége
– jegyezte meg, majd azt hangsúlyozta, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, a JRC támogatásával zajló programon arra is rámutattak, a térségi innováció súlyának növeléséhez a nemzeti kormányok támogatására és együttműködésére is szükség van.

Molnár Gábor kifejtette, egy az Európai Parlament részéről támogatott szakpolitikai programon vett részt, amely a helyi és térségi adottságokban rejlő lehetőségek kiaknázására fókuszál. Az unió álláspontja az, hogy Európa nemzetközi szintű versenyképességének egyik fontos tartaléka a térségekben rejlő innováció, vagyis a helyi kreatív ötletek, találmányok megvalósítása.

A brüsszeli egyeztetések egyik fő üzenete szerint a 2028-2034-es uniós költségvetési időszakban a területi szemléletnek erősebben kell megjelennie az innovációs és versenyképességi programokban, különösen a következő kutatási-innovációs keretprogramban, a Horizon Europe/FP10-ben, valamint az Európai Versenyképességi Alapban (ECF) – mutatott rá az igazgató.