Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a programot elindító nyitórendezvényen elmondta, egy felmérés szerint Magyarország a mesterséges intelligencia-használatban (MI) világszinten az első 20 ország között van, míg a kelet-közép-európai országok közül nálunk a legmagasabb az MI-t használók aránya.

“Ezt a pozíciót legalább megőrizni kellene, de jó lenne még előrébb lépni”

– mondta a kormánybiztos, megjegyezve, hogy utóbbira jó esélyünk van.

“Az MI megjelenik az élet minden területén, és nem mindegy, hogy Magyarország csak eszközként megkapja a technológiát, vagy aktívan hozzájárul a fejlődéséhez, ezért dolgozott ki a kormány egy MI-stratégiát és hozta létre a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot”

– emelte ki Palkovics László.

A kormánybiztos elmondta azt is, hogy 10 területet azonosítottak a mesterséges intelligencia sikeres magyarországi felhasználása érdekében: a technológiát többek között a kultúra, az energetika, az agrárium, az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás területén is jól lehetne hasznosítani.

Palkovics László a jövő legfontosabb mérföldköveinek nevezte a humanoid robotok magyarországi gyártásának elindulását, egy onkológiai kiválósági központ létrehozását, önvezető autók beszerzését, valamint adatközpontok létesítését.

Darázs Lénárd, az ELTE rektora kiemelte, az intézmény a mesterséges intelligencia kérdéséhez a lehető legkomplexebben közelít, azaz nemcsak a technológia oldaláról, hanem társadalmi, humántudományi, pszichológiai szempontokat is bevonnak a kutatásba.

“A most elindult MI-projekt már az egyetem harmadik zászlóshajóprogramja, a közelmúltban ugyanis már meghirdettek egy a hallgatók digitális kompetenciájának fejlesztését célzó, valamint egy a fenntarthatóságra koncentráló programot is”

– számolt be a rektor, majd azt hangsúlyozta, hogy a zászlóshajóprogramok nem “zöldmezős beruházások”, hanem olyan területek, amelyekkel kapcsolatban már komoly eredményeket tud felmutatni az ELTE.

“Harmadik területként azért döntöttek az MI mellett, mert biztosra veszik, hogy a technológia hosszú távon velünk marad, és be kell építeni a jövőnkbe, a felsőoktatásba is”

– magyarázta Darázs Lénárd.