Blaha Lujza síremléke a színésznő halálának 100. évfordulója alkalmából a Nemzeti Színház és a Nemzeti Örökség Intézet közös megemlékezésén a Fiumei úti sírkertben 2026. január 16-án, fotó: Purger Tamás/MTI

A nemzet csalogányára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

A nemzet csalogányára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Blaha Lujza halálának 100. évfordulója alkalmából közös megemlékezést tartott a Nemzeti Színház társulata és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) pénteken a Fiumei úti sírkertben, felidézve a "nemzet csalogánya" életművét és a magyar kulturális emlékezetben betöltött szerepét. Erről tájékoztatta a NÖRI a médiát.

A közlemény idézi Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját, aki az ünnepségen azt mondta, hogy Blaha Lujza népszerűsége ma már szinte elképzelhetetlen.

“A magyar színháztörténet egyik legszeretettebb színésze volt, akinek művészetét a közönséggel való kivételes kapcsolata tette különlegessé. Kevés magyar színész szerette annyira a közönséget, mint ő, és ez a szeretet vissza is talált hozzá a nézőtérről”

– hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

A vezérigazgató szerint a magyar színházi nyelv keresése akárcsak Blaha Lujza korában, ma is aktuális szakmai kérdés.

Akkor is komoly viták zajlottak a magyar színházi nyelv mibenlétéről. Blaha Lujza a népszínmű elkötelezett híve volt, amelyet magyarabbnak, hitelesebbnek és nemzetibbnek érzett a korszakában feltörekvő operettnél – idézte fel.

Vidnyánszky Attila szerint a színház feladata ma is az, hogy a következő generációknak továbbadja ezt a szemléletet, hiszen a magyar színház a magyar közönséget, a nemzetet szolgálja. Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója beszédében felidézte Blaha Lujza pályáját, és azt a kulturális közeget, amelyben művészete meghatározóvá vált.

“A nemzet csalogányaként ismert színművész nemcsak kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtott, hanem egy korszak gondolkodásmódját, érzékenységét is megjelenítette a színpadon”

– emelte ki a főigazgató.

Móczár Gábor szerint Blaha Lujza művészete a közvetlenségre és a megszólításra épült, ami hozzájárult ahhoz, hogy alakja a magyar kulturális emlékezet tartós részévé vált.
Mint fogalmazott, a szellemi örökség, amit ő képviselt, nem tárgyi formában maradt fenn, hanem a nyelvben, az előadói hagyományban és a közösségi élményben.

A főigazgató beszélt arról is, hogy az emlékezés a NÖRI számára nem pusztán múltidézés, hanem annak felidézése is, mit tartunk érvényesnek a jelenben a nemzeti kultúra kiemelkedő alakjainak hagyatékából.

“Blaha Lujza életműve ilyen értelemben ma is továbbadható örökséget jelent”

– mutatott rá a NÖRI főigazgatója.

Kapcsolódó cikkek