A Balázs Béla-díjas alkotó hat évtizedes munkásságát bemutató tárlaton három teremben tárják a közönség elé a magyar táj és kultúra szakrális emlékeit – olvasható a szervezők pénteki közleményében. Mint írták, a tárlat középpontjában a vallásos néphagyomány tárgyi öröksége áll, út menti keresztek, sírjelek, szobrok, kálváriák, melyeket a művész mély empátiával örökített meg. A közleményben felidézték, hogy Olasz Ferenc az Egri Tanárképző Főiskola, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakának elvégzése után fiatal tanárként kezdett fényképezni: intellektuális érdeklődése közvetlen környezetére irányította figyelmét.

Ismerősei, szomszédai, Alsópáhok idős lakói voltak az első portréalanyai, majd a házuk, udvaruk, a falu szélén álló kőkeresztek, a bádog Krisztusok és Máriák. Innen bontakozott ki küldetésként felfogott fotográfusi vándorútja.

Munkásságát nem határozza meg tudatos dokumentarista program, intuitív úton közelít a képhez, a hangulatok és érzések vizuális megjelenítésének lehetőségeit keresi. Fotográfiái és filmalkotásai a változó társadalmi és természeti környezet még létező, fontos értékeinek talán utolsó pillanatokban megragadott lenyomataivá váltak. A közlemény szerint napjainkra számos vallási népszokás feledésbe merült és elveszítette eredeti, közösségformáló vagy hiterősítő funkcióját. A hagyományok továbbélése azonban gyakran egy-egy szakrális emlékhez kapcsolódik, olykor a település egyetlen fennmaradt kulturális örökségeként szolgál, valamint a közösségi emlékezet és identitás hordozójává is válhat. A kiállítás címe, az Arcodat keresem idézet az itáliai származású bencés apát, Canterburyi Szent Anzelm (1033-1109) legismertebb művéből, a Proslogionból, amely éppannyira ima, mint vágyának kinyilatkoztatása Isten arcának megismerésére.

Olasz Ferenc címválasztása bölcseleti szemléletű istenkeresésének önmeghatározása, tulajdonképpen a tevékenységének természetes leírása.

“Kincseket örökítettem meg, melyek az ezeréves Magyarország kultúrájának bizonyítékai, s melyek örökre emlékeztetnek (többnyire) ismeretlen mesterek Isten-dicséretére. Ezek a művészeti emlékek az egyetemes kultúra részei, egy hittel és tehetséggel megáldott nép, a magyarság üzenetét hordozzák”

 – idézték a közleményben az alkotót, aki hozzátette:

“képeim: meditációk… hitről, csöndről, a lélek csöndjéről vallanak”.

A tárlat, amelynek kurátora Tulipán Zsuzsanna, január 18-ig látogatható.