A Nature legújabb számában amerikai és német genetikusok a Nature publikáltak egy tanulmányt a felfedezésről. Az új emberi faj létezéséről mindössze kilenc hónappal ezelőtt, 2010 májusában számolt be egy nemzetközi kutatócsoport. A lelőhelyről, a Gyenyiszov-féle barlangról Gyenyiszov (Denisova)-hominidáknak nevezték el őket. Azóta a tudósok, David Reich a Harvardi Orvosi Egyetem professzora és Svante Paabó, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetének tudósa elvégezte az 5-10 év körüli lány ujjcsontjából kivont DNS további vizsgálatait.

A kutatók szerint a Gyenyiszov-populáció a neandervölgyi ember testvérnépessége, közelebbi kapcsolat, mint neandervölgyiek és a modern ember rokonsága. Valószínűleg a Gyenyiszov-hominidáknak és a neandervölgyi embernek közös őse lehetett, amely az evolúciós “családfának” másik ágából származik, mint a modern ember.

A vizsgálatok más meglepő tanulsággal is jártak. A csoport a Gyeniszov-hominida DNS-ét összevetve 53 mai népesség genetikai kódjával kiderítette, hogy a mai melanéziak genomjának 5 százaléka azonos a szibériai barlanglakókéval.

David Reich szerint a Gyeniszov-hominidák a pápua új-guineai népesség ősei, de semmi közük az eurázsiaiak nagy többségéhez. A Nature újságírójának úgy nyilatkozott, hogy a Gyenyiszov-populáció egykoron elterjedt lehetett Ázsiában. Őseik valamikor összetalálkozhattak az anatómiailag modern emberrel, aki 55 ezer éve kezdett kirajzani Afrikából és 45 ezer éve érte el Új-Guineát. Kevéssé valószínű, hogy utóbbiak Dél-Szibérián keresztül tettek volna egy kitérőt anélkül, hogy genomjukat örökül ne hagyták volna más eurázsiai népességnek. David Reich szerint sokkal valószínűbb, hogy délebbre találkoztak, ebből pedig az következik, hogy a Gyenyiszov-népességnek egész Ázsiában éltek tagjai. Több ezer kilométernyi területet benépesítettek.

A kutatók a felső őrlőfogat is megvizsgálták, amely szintén a barlangban került elő és genetikailag azonos az ujjcsonttal. A Gyenyiszov-fog sokkal nagyobb, mint a modern ember őrlőfogai, de alakjában is sokkal inkább a korai hominidákéra emlékeztet.

Mint David Reich megjegyezte, egyelőre elképzelni sem tudják, hogyan nézhettek ki a Gyenyiszov-hominidák. Nem sikerült pontosan megállapítani az ujjmaradvány és a fog korát sem, de a leletekkel együtt feltárt állati csontok alapján ezt már sikerült megbecsülni. A tudósok úgy gondolják, a Gyenyiszov-hominida úgy 30-50 ezer éve élhetett.