David Valentine, a kaliforniai Santa Barbara Egyetem kutatója azt mondta, tavaly a Deepwater Horizon nevű olajfúróplatform áprilisi katasztrófája során csaknem 200 ezer tonna metángáz jutott a vízbe és rekedt annak mélyebb rétegeiben a tenger fenekén lévő kútfej júliusi lezárásig.

A szakember szerint az olajömlésnél környezetbe került szénhidrogének közül a metán fordult elő a legnagyobb mennyiségben. Ez volt az a vegyület, amely a legnagyobb aggodalommal töltötte el a kutatókat, mivel komolyan felelős az üvegházhatás kialakulásááért, húszszor annyira, mint  szén-dioxid.

Az olajszennyezés természetes felszámolását segítő olajfaló baktériumok a metán átalakításával mintegy 1 millió tonna oldott oxigént vontak ki a vízből. A roppant mennyiség ellenére úgy tűnik, ez mégsem okoz gondot az élővilágnak.

Valentine szerint azért lehetséges ez, mert a szennyezés az áramlatok hatására nagyobb területre oszlott szét, ahol a baktérium a természetes metánforrásokhoz hasonlóan más élőlények “megfullasztása” nélkül falta fel a vegyületet.

A tudósok most arra próbálnak válaszokat találni, hogy más tengeri olajömléseknél, illetve a természetes forrásokból hogyan juthat metán a légkörbe. Egyelőre, még nem tudják pontosan, hogy ennek a nemrég felfedezett, gyorsan osztódó mikrobafajnak hogyan sikerült ilyen gyorsan alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez, de a jelenlegi tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a különleges baktérium más természetes metánforrás átalakítására is bevethető lehet.