A Bristoli Egyetem biológusai tüskés pikókat kínálták különböző táplálékfélékkel egy akváriumban. Ezt követően víz alatti hangszórók segítségével olyan zajszintnek tették ki az állatokat, amely nagyjából egy versenycsónak motorjának hangjának felelt meg. A nyugodt környezetben etetett halakhoz képest a zajnak kitettek lényegesen alacsonyabb hatékonysággal választották ki a nekik leginkább megfelelő táplálékot. A kutatás egyik vezetője, Julia Purser és kollégái szerint a halak tartós megzavarásához már tíz másodpercnyi lárma is elég. Öt perccel a hang megszűnését követően is jóval több hibát ejtettek csendes vízben úszkáló társaiknál.

A pikók nyilvánvalóan kevésbé tudtak a táplálkozásra összpontosítani, mint ahogyan az ember is nehezebben tud koncentrálni, ha hangos háttérzaj mellett kell megoldania egy bonyolult feladatot . A koncentrációzavar a vizek egyre fokozódó zajterhelésének tükrében végzetes következménnyel járhat a halak számára. Valószínűsíthető például, hogy a halak gyakrabban esznek tévedésből olyasmit, ami számukra káros. Ezen kívül egyre hosszabb időre lesz szükségük, hogy elegendő táplálékot találjanak, ami megnöveli annak az esélyét, hogy ragadozók áldozatául essenek.

Mivel a halak természetes környezetében a zajterhelés sokkal tovább tart, mint a kísérletben, a kutatók következő lépésként azt kívánják megvizsgálni, hogyan reagálnak a halak az állandó hanghatásokra. Az eredmények alapján gyanítható, hogy a zajszennyezés jóval több káros hatással jár, mint az eddig hitték.