Régóta foglalkoztatja a történészeket, miért tértek át távoli őseink a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre. Több élelmet reméltek, kihaltak a könnyen zsákmányul ejthető vadak, esetleg a klímaváltozás áll a háttérben?

Egy amerikai kutató szerint demográfiai és társadalmi okokra vezethető vissza a váltás. A kutatásról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS legújabb számában jelent meg tanulmány.

Samuel Bowles, az új-mexikói Santa Fe Intézet kutatója azt elemezte, hogy primitív feltételek között mennyire lehetett termékeny a föld megművelése. Arra a következtetésre jutott, hogy a korai mezőgazdaság a gyűjtögetésből és a vadászásból eredő élelmiszermennyiségnek csupán háromötödét termelhette ki.

A földművelés a tízezer és ötezer évvel ezelőtti időszakban vált általánossá. Elősegítette a népesség növekedését, és kedvezett a katonai hatalom megteremtésének. “Könnyebb, biztonságosabb gyermeket nevelni, ha nincs a folyamatos vándorlás kényszere. Ez viszont a népesség növekedését eredményezte. Mivel a betakarított gabonát elrabolhatták, a földművelő közösségek egyesíthették erőiket, hogy elriasszák a szomszédos gyűjtögető törzseket” – magyarázta Samuel Bowles.

Brian Fagan, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem professzora Samuel Bowles elméletét “provokatívnak és egyben lenyűgözőnek” nevezte.

“Korábban is feltételeztük, hogy a korai földművelés nem biztos, hogy több élelmet adott. Samuel Bowles tanulmánya viszont felhívja a figyelmet a társadalmi és demográfiai tényezőkre, amelyek elősegítették a földművelés elterjedését” – hangsúlyozta Brian Fagan professzor.