Balatoni Katalin közölte, a játékos fejlesztés nem új elem, sok helyen eddig is megvalósult, mostantól azonban minden óvodában kötelező lesz.
“A gyermek életében a legfontosabb életszakasz az óvodáskor. Ami akkor történik, az egész életükre meghatározó”
– jelentette ki, hozzátéve: fontos az együtt gondolkodás a szülőkkel és a pedagógusokkal annak érdekében, hogy a gyermekek saját érési ütemüknek megfelelő támogatást kapjanak.
“Nem iskolásításról van szó”
– szögezte le a miniszterelnöki biztos, kiemelve, az új fejlesztés nem tanulást és tankönyveket jelent, hanem élményt.
“Előtérbe kerül az élőszavas mese, a népi játék, az alkotás és a mindennapos mozgás”
– magyarázta, majd rámutatott, azért is kell kiemelten foglalkozni az óvoda-iskola átmenettel, mert a szakemberek tapasztalatai szerint az elmúlt években jelentősen romlott a gyermekek képesség-, készségszintje.
Öt évvel ezelőtthöz képest “elképesztő romlás” látszik a szociális kompetenciák, a mozgás és a beszédkészség terén – mondta, hozzátéve: egyre több gyermek kerül be úgy a kiscsoportba, hogy óvodakezdéskor nem szobatiszta vagy nem tud beszélni.
Kitért arra is, hogy elszaporodtak az iskolafelkészítést kínáló fizetős szolgáltatások, amelyekre akár havi 60 000-100 000 forintot is elköltenek a szülők, miközben a magyar óvodapedagógia és a pedagógusok eszköztára képes arra, hogy megadja a szükséges felkészítést a gyermekeknek.
“A magyar pedagógiai kultúrának elképesztően sok értéke van, amit meg kell tartani, és amire érdemes ráerősíteni”
– jelentette ki, majd hangsúlyozta, az óvodák saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a fejlesztést külön vagy vegyes csoportban valósítják meg.
Rögzítette továbbá, hogy az óvodai alapprogram “egy keret, egy ajánlás”, amely mellett a pedagógusoknak megvan a módszertani szabadságuk, semmiben sem korlátozzák őket.
A miniszterelnöki biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy a mai gyermekeket sok esetben “meg kell tanítani játszani”, mert gyakran nem tudnak mit kezdeni magukkal a szabad játékidőben.
