Paphalmi Rita, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal elnöke január 25-én az MTI-nek azt mondta, tavaly összesen 1777 egészségügyi dolgozónak, köztük több mint ezer orvosnak, 4318 hatósági bizonyítványt adtak ki. Sok orvos több szakterülethez kér hatósági engedélyt. Az EEKH elmúlt évre vonatkozó adatai szerint a legtöbben (516 egészségügyi dolgozó) a 25-29 éves korosztályból. A 65-69 évesek között is volt négy orvos, aki kérelmezte a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyét. A legtöbben, 578-an úgy nyilatkoztak, hogy az Egyesült Királyságba mennének, 354-en Németországot, csaknem százan Svédországot jelölték meg célországként.

A hivatal elnöke hangsúlyozta, sem az EEKH-nak, sem más hatóságnak nincsenek adatai arról, hogy akik ezt a bizonyítványt kiváltják, végül kimennek-e külföldre és ha igen, el tudnak-e helyezkedni a szakmájukban, végleg kint maradnak-e, vagy csak rövidebb távon.

“Nagyon sokan például hétvégére mennek ki, vagy ügyelni” – tette hozzá. Paphalmi Rita arra is felhívta a figyelmet, jelenleg semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy be kell jelenteni azt, ha valaki kimenne külföldre dolgozni, de azt sem, hová megy, milyen jogviszony keretében. Ezért is tervezik egy olyan humánerőforrás monitoring rendszer kiépítését, amely többek között ezeket az információkat is nyilvántartaná, de arról is pontosabb adatokat tartalmazna, hányan is mennek valójában külföldre.     

De ezzel azt is feltérképeznék,hogy másutt milyen alternatívák vannak, tehát azt is nyomon lehetne követni, mi lesz azokkal, akiknek sikerül elhelyezkedniük külföldön.

A hivatal elnöke hangsúlyozta, az ellenőrzési rendszer kiépítésének egyik legfontosabb célja, hogy az egészségügyi vezetés olyan életpályamodellt tudjon kidolgozni, amellyel itthon tudják tartani az egészségügyi dolgozókat. Azok bizonyítják is az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adja ki, akik külföldön szereztek diplomát, de Magyarországon szeretnének munkát vállalni. Ezzel kapcsolatban Paphalmi Rita elmondta, hogy az országba érkező egészségügyi dolgozók száma jóval alacsonyabb, mint a távozóké. Ráadásul, amíg az országból távozó orvosok száma fokozatosan nő, addig az érkezőké csökkenő tendenciát mutat. Néhány éve, Magyarország uniós csatlakozása idején, volt egy nagyobb “bevándorlási hullám” a szomszédos országokból, elsősorban Romániából és Ukrajnából, de már ezekből az országokból is kevesebb egészségügyi dolgozó érkezik.

A tervbe vett monitoring rendszer keretében azt is feltérképeznék, hogy a külföldi munkavállalóknak miként alakul a magyarországi életpályája – mondta a hivatal elnöke. A rendszer kiépítéséhez minden jogszabályi háttér adott, már csak egy uniós projektre várnak, amelyet a tervek szerint még ez év elején kiírnak. Paphalmi Rita elmondta, hogy a rendszer kiépítése nagy mértékű informatikai fejlesztést jelent, amelyhez az uniós forrás még hiányzik. Reményeik szerint legkésőbb 2012 végére fel tud állni a rendszer. Az orvosok elvándorlása kapcsán az MTI a szaktárcát is megkereste. Azt írták, “a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága tisztában van a probléma nagyságával, ugyanakkor az új kormányzat nem tudja néhány hónap alatt rendbe tenni azt, amit az elődei évek alatt elrontottak”.

Az Orbán-kormány ugyan eltörölte a riasztó szankciókat, de a módosítás pillanatára nagyon sok kezdő orvos már meghozta azt a döntését, hogy külföldön vállal munkát, “így a rendelet-módosítás tűzoltó hatása kevésbé tudott érvényesülni”. Ezzel együtt még így is húsz százalékkal több fiatal orvos maradt itthon és kezdte el a rezidensképzést. “130 embert sikerült itthon tartanunk, azok közül, akik biztosan elmentek volna”.