Londoni elemzők szerint Magyarország és a többi jelölt 2019-ben csatlakozhat legkorábban az eurózónához. Ez a legoptimistább jóslat. Ráadásul elsősorban Magyarország szenvedheti meg azt, ha az egyes tagállamokat sújtó adósságválság nyomán szigorítják az államadósság-rátával kapcsolatos maastrichti csatlakozási feltételek alkalmazását.
A JP Morgan bankcsoport citybeli szakelemzői rendszeresen készítenek tanulmányokat a feltörekvő és a fejlett térségi gazdaságok közötti konvergencia-folyamatról. Hétvégén kiadott legújabb összeállításukban megerősítették, hogy Magyarország és Lengyelország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontját 2019-re tolták ki, Csehország belépését pedig 2020-ra, vagy még későbbre valószínűsítik.
Orbán Viktor miniszterelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy “a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni” Magyarország csatlakozását az euróövezethez.
A JP Morgan új elemzése szerint a közép-európaiak eurócsatlakozási időpontja erőteljesen függ az európai gazdasági fellendüléstől, mivel a cég szakértői “szoros korrelációt” látnak az üzleti világ és a maastrichti felvételi előírások között. Egy gyenge euróövezeti fellendülés, vagy egy kettős mélypontú recesszió kialakulása okozhatja a valutauniós csatlakozás csúszását.
Más nagy londoni házak legújabb prognózisaikban recessziós visszaesést ugyan nem jósolnak az euróövezetben, a világátlagnál jóval gyengébb növekedést azonban igen.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza februári prognózisában a vártnál jobb amerikai és euróövezeti gazdasági teljesítmény hatására jelentősen javította a két gazdasági erőcentrumra, és ezzel együtt a világgazdaság egészére szóló növekedési becslését. A valutaunióra azonban változatlanul a globális növekedés ütemének felénél is sokkal lassabb bővülést valószínűsít.
A cég 2,7 százalékra emelte az amerikai gazdaság idei növekedésére adott előrejelzését az előző prognózisában szereplő 2,2 százalékról, az euróövezetben pedig jelenleg 1,5 százalékos éves növekedést vár 2011 egészére a múlt hónapban jósolt 0,9 százalék helyett.
Az EIU londoni szakelemzői ennek együttes hatásaként az előző előrejelzésben szereplő 3,8 százalékról 4,0 százalékra emelték a világgazdaság egészére adott, vásárlóerő-paritáson számolt idei növekedési prognózisukat.
A JP Morgan elemzése szerint ugyanakkor a kockázatok “nem érnek véget” az euróövezeti üzleti ciklussal. Nemrégiben ugyanis elhangzottak olyan javaslatok, hogy szigorúbban kellene alkalmazni a GDP-arányos államadósság-rátára meghatározott hatvan százalékos felső tűréshatárt, ami például Magyarország euróövezeti csatlakozási törekvései szempontjából lehet kedvezőtlen – vélekednek a JP Morgan citybeli elemzői, akik szerint valószínűtlen, hogy a magyar államadósság-arány a következő évtized végéig az előírt felső tűréshatárra süllyed.
A cég londoni szakértői az elemzés Magyarországgal foglalkozó fejezetében ezzel kapcsolatban azt írják, annak nyomán, hogy a kormány “gyakorlatilag államosította” a magánnyugdíjalapokat, az idei államháztartási mérleg a hazai össztermék 5 százalékánál magasabb többlettel is zárhat a 2,9 százalékos hiánycél helyett, és a GDP-hez mért államadósság-ráta a tavalyi 80 százalékról 70 százalékra süllyedhet. Azonban az, hogy a hangsúly egyelőre az egyszeri intézkedéseken van, az a hiány növekedésének lehetőségére utal. Szerintük ezt kiadáscsökkentésekkel és szerkezeti reformokkal kell kezelni.
A ház szerint most minden figyelem a kormány e hónapra várt költségvetési csomagjára irányul. Ha a csomagban szereplő kiigazítások kétharmada, ahogy arra a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok utaltak, valóban a kiadási oldalról ered és a bevételi oldalon különböző “zöld adók” bevezetése is szerepel, ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy az államháztartási hiány 2012 után se emelkedjen 3 százalék körüli szint fölé. Ezzel az is elkerülhető, hogy Magyarország a hitelminősítőktől rosszabb osztályzatot kapjon – vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői.
Ugyanakkor a hétvégi elemzésben az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos, “erősödő” kockázatok között megemlítik, hogy a közép-európai tagjelölt országok lelkesedése kezd apadni az euró iránt. Az egyes euróövezeti tagállamok kormánykötvényeit terhelő magas kockázati hozamfelárak megingatták a hitet abban, hogy az euróövezeti tagság minden esetben alacsonyabb hitelfelvételi költségekkel jár.
A londoni elemzői közösségben vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint akár a 2020-as évek közepéig is eltarthat a közép-kelet-európaiak euróövezeti csatlakozási folyamata.
A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői nemrégiben ismertetett új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték, jelenleg a 2019-2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését. Az elemzők szerint ezek “elég távoli időpontok” ahhoz, hogy a téma a következő néhány évben ne legyen meghatározó piacmozgató tényező a térségben.