Sólyom László, volt köztársasági elnök egy hétfői budapesti nemzetközi konferencián azt mondta, az új magyar alkotmányban jelenjen meg, hogy a komplex fenntartható fejlődés magában foglalja egyebek mellett a társadalmi igazságosságot, a környezet védelmét és a jövő nemzedékek iránti felelősséget. 

“Amikor a jövő nemzedékek jogairól és érdekeiről beszélünk, a fenntarthatóságról beszélünk, és figyelembe kell vennünk a környezetet a gazdasági növekedéshez, a társadalmi igazságossághoz és a globális együttműködéshez fűződő kölcsönös kapcsolatában” – fogalmazott.

A volt államfő meggyőződése szerint helyesebb a választás jogát meghagyni a jövendő generációknak, ahelyett, hogy megelőlegeznék azok érdekeit. Az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete a készülő magyar alkotmányban című kétnapos tanácskozásra, amelynek a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája ad otthont neves holland, francia, brit és amerikai jogtudósokat is meghívtak.

Sólyom László, aki 2005 és 2010 között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget angol nyelvű előadásában arról beszélt, Magyarországon jelenleg vita folyik a nemzeti vagyon fogalmáról, amely szónoki fordulat marad, ha csak az állami vagyont jelenti. Ehelyett az olyan közös javak védelmét is kell dolgozni, mint a talaj, a vízkészletek és az ország génállománya – hangsúlyozta. A volt államfő hozzátette, hogy a kor egy további parancsát követve a fenntarthatóságot nemcsak olyan alkotmányos garanciákkal kell biztosítani, amelyek a környezetvédelemre és a gazdasági növekedésre vonatkoznak, hanem olyanokkal is, amelyek az állami pénzügyek fenntarthatóságára is.

Sólyom László utalt arra, hogy az 1989-es magyar alkotmány az európai átlag előtt járó normákat jelölt ki a környezetvédelem, továbbá az adatvédelem és az információ szabadsága terén. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azóta új és súlyos kihívások keletkeztek, aminek következtében a hatályos alaptörvény egykor úttörő rendelkezései ha nem is váltak elavulttá, de már nem kellően hatékonyak.

Az egykori köztársasági elnök megjegyezte, a hivatalos alkotmányozási irányelvek a környezetvédelem jogát illetően visszalépést jelentenek a jelenlegi alkotmány 1989-es kiindulópontjához. Jóllehet az egészséges környezethez való jog az állam kötelezettségeit felsoroló részben szerepel, meg kell őrizni az épített és természetes környezetet, az irányelvek nem veszik figyelembe az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődését, az Alkotmánybíróság kidolgozott elveit. Kijelentette, hogy a visszalépés tilalmának, amely a környezetvédelmi jog legfontosabb eredménye, az új alkotmányban is érvényesülnie kell.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, a konferencia házigazdája bevezetőjében kiemelte, rendkívüli a felelősség az új alaptörvény megalkotásakor az egészséges környezethez való jog szempontjából.

Az ombudsman rámutatott, az éghajlattal, a biológia sokszínűséggel és a termőföldek pusztulásával kapcsolatos környezeti katasztrófák már ma is érzékelhetők. Az édesvíz fogyásával, az elsivatagosodással, az emberi élőhelyek minőségének romlásával, a vegyi anyagokkal és hulladékokkal összefüggő katasztrófák pedig küszöbön állnak. Fülöp Sándor szerint változtatni kell a jelenlegi termelési és fogyasztási rendszereken, de “nagyobb társadalmi összeomlás, kultúránk megsemmisítése nélkül”. A tanácskozás szakértői egyebek között a környezet és a jövő nemzedékek alkotmányos védelméről, a hosszú távú jólét biztosításáról, összehasonlító alkotmányjogi megközelítésekről tartanak előadást.