Az eddigi tapasztalatok és elemzések azt mutatják, hogy az olyan országokban, mint például Nagy-Britannia vagy Franciaország, amelyek már korábban megnyitották munkaerő-piacaikat a később csatlakozott uniós országok munkavállalói előtt, minimális változás következett be a bérekben, és az új munkavállalók hozzájárultak a fogadó országok gazdaságához.

Jelentős munkaerő-vándorlás nem várható, miután a tapasztalatok szerint ennek nagy része közvetlenül a 2004-es uniós csatlakozás után már lezajlott. Emellett az elmúlt évek gazdasági visszaesésének hatására sokan azok közül, akik megjelentek a régi tagországok munkaerőpiacain, hazatértek. Ausztria és Németország május elsejével azokat a korlátozásokat is végleg feloldja, amelyeket a nyolc, 2004-ben csatlakozott uniós tagállammal szemben vezettek be káros munkaerő-piaci hatásoktól tartva.

A biztos elmondta, hogy az EU adatai szerint a tizenöt régebbi uniós tagállam bérszínvonalában 2003 és 2007 között kevesebb, mint 0,1 százalékos változást idézett elő az új országokból érkezett munkaerő-vándorlás. Az osztrák és a magyar szaktárca várakozásai szerint évente egy-két ezer új munkavállaló érkezhet a nyolc új tagállamból Ausztriába. A küldő országok munkaerőpiacán az Európai Unión belüli migrációval összefüggésben a gazdaságra káros jelenségek is tapasztalhatók.

Előfordul az is, hogy néha nem a fogadó, hanem a küldő országokban jelentkeznek nehézségek, például az egészségügyben. Bizonyos esetekben ugyanis túl nagy a kiáramlás. Ez nem csak munkaerő-veszteséget jelent, de azt is jelenti, hogy sokan nem a képzettségüknek megfelelő munkát végzik. Európai szintű megoldás jelenleg nem ismert a jelenségre. Teljesen érthető, hogy az érintett országok megpróbálnak megoldást találni arra, hogy megtartsák ezt a munkaerőt, de a hosszú távú hatása nagyon káros lehet.