Továbbá támogatja azt az elvet is, hogy meg kell különböztetni a döntő részben magyar mezőgazdaságból származó élelmiszert a határon túlról behozott alapanyagból készített termékektől. A kereskedők tapasztalata az, hogy a vásárlók az árak vizsgálatát követően, egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek, azok alapanyagának az eredetét. Az OKSZ ezért is tartja kulcskérdésnek az új minősítési rend hitelességét, hiszen a vásárló számára az őt érdeklő kérdésben a pontos tájékoztatás, a szavahihetőség döntő. A VM-rendelet vitára bocsátott tervezete alapján azonban nincs a vásárlók igényeinek és érdekeinek megfelelő módon elkülönítve a magyar eredet meghatározása, mivel a külföldi alapanyagból itthon készített termék továbbra is minősíthető magyar eredetűnek. A különbségtétel mindössze a legalább kilencvenöt százalékban hazai alapanyagból készített élelmiszerekre terjed ki, száz százalékban magyar minősítéssel.

A vásárlók továbbra sem igazodhatnak el a minősítések rendjében, hiszen ha azt olvassák egy termékjelölésen, hogy magyar eredetű, akkor a hazai alapanyag kínálatát várják el. Az OKSZ szerint a vásárlók érdekében egyértelműen, érthetően el kell különíteni a megjelölésben a döntő részben magyar alapanyagból származó és készített élelmiszerek jelölését. Élesen meg kell különböztetni a nagyobbrészt külföldi alapanyagból származó, itthon feldolgozott élelmiszereket az előbbiektől, hiszen a vásárlót a magyar eredet jelölésben kizárólag az érdekli, milyen alapanyagból készült a termék. Ebben az esetben legfeljebb a magyar előállításra, gyártásra utaló minősítés alkalmazható – minden más, az alapanyag származását elfedő jelölés megtévesztő.

A közlemény kitér arra is, hogy az OKSZ felmérése szerint a nagy üzletláncok beszállítóinak túlnyomó része, átlagosan nyolcvan-nyolcvanöt százaléka magyarországi székhelyű vállalkozás. Jelenleg a magyar termékek aránya az élelmiszerek értékesítésében, ágazati szinten hetven-hetvenöt százalék körül mozog. A magyar termékkínálat vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar élelmiszeripar nemzetközi szereplői számos alkalommal külföldi gyáregységeikben előállított és csomagolt készterméket szállítanak az áruházakba. Ezekben az esetekben a termék csomagolásán csak forgalmazóként tünteti fel magát a magyar ipar, miközben a határon túl állítja elő a terméket.