Várhatóan 2012 januártól kötelező biztosítást kell fizetniük a veszélyes anyagokat kezelő cégeknek. Az uniós környezetvédelmi biztos szerint az irányelvek maradéktalan betartásával megelőzhető a kolontárihoz hasonló ipari balesetek többsége.

Erről közös sajtótájékoztatón számolt be pénteken Kolontáron Janez Potocnik EU-biztos és Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. A környezetvédelmi hatóság a biztosítás megkötéséhez köti majd az egységes környezethasználati engedély kiadását – közölte Illés Zoltán. Tájékoztatása szerint törvényben rögzítenék a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett cégek körét, a törvénytervezetet a tárcaközi egyeztetéseket követően az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtanák be, és elfogadása után 2012 január elsején lépne életbe.

Az új törvény várhatóan csökkenti a Magyarországon működő, veszélyes hulladékot kezelő cégek számát, ami jelenleg mintegy ezer-hatszázra tehető.

“A kötelező biztosítást kevesebben tudnák megfizetni, ezért kevesebb cég fedné le a veszélyes hulladékokat kezelő cégek piacát” – fogalmazott a környezetvédelmi államtitkár. Hozzátette, hogy ha csökken az ilyen cégek száma Magyarországon, akkor azokat a környezetvédelmi hatóság könnyebben és többször tudja majd ellenőrizni. Hangsúlyozta, hogy a biztosítás megfizetésével létrejönne egy “pénzügyi alap”, amely a kolontárihoz hasonló katasztrófa esetén biztosítaná a kármentesítés költségét, mert jelenleg az adófizetők pénzéből finanszírozza az állam a helyreállítást.

Az új törvény bevezetését elsődleges fontosságúnak nevezte a környezetvédelmi államtitkár, hozzátéve, hogy a világon jelenleg három biztosítótársaság képes a veszélyes hulladékok problémáját a viszontbiztosítások rendszerével nemzetközileg lefedni. Azt pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi, vagyis Mal Zrt. tevékenységét tízmillió forint nagyságrendű biztosítással fedte le.

Janez Potocnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az uniós környezetvédelmi irányelvek maradéktalan betartásával megelőzhető a kolontárihoz hasonló ipari balesetek többsége, a megelőzés érdekében felül kell vizsgálni az irányelvek tagállami végrehajtását. Azt mondta, mindenkinek azon kell dolgoznia, hogy a kolontárihoz hasonló ipari katasztrófák soha többé ne fordulhassanak elő az Európai Unión belül.

A kolontári katasztrófát követően a Bizottság vizsgálatot indított az uniós irányelvek bevezetésének ellenőrzéséről a hatóságoknál. Két kérdés még jelenleg is nyitott. A további vizsgálatok során kapnak választ arra, hogy a hatóságoknak az itt lévő vörösiszapot a veszélyes hulladékok közé kellett-e sorolni, illetve a bányászati hulladékokra vonatkozó előírásokat betartották- e a timföldgyárban. Kérdéses továbbá az is, hogy a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló úgynevezett IPPC-irányelvet, melynek része az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, betartották-e – mondta Janez Potocnik. Leszögezte, ha ezeket az előírásokat a tagállamokban maradéktalanul betartják, akkor megelőzhetőek az ajkai vörösiszap-katasztrófához hasonló ipari balesetek. A megelőzés fontosságát hangsúlyozva Janez Potocnik elmondta azt is, hogy az unió bizottsága jelenleg a Seveso irányelv felülvizsgálatán dolgozik, amelyet 2013-ra kötelezően bevezetnek majd a tagállamokban. A tervek szerint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről szóló IPPC-irányelvbe beépítik a közösségi emisszió-kereskedelmi rendszert is. A biztos szerint azt a vörösiszap-katasztrófa és a fukusimai katasztrófa is megmutatta, hogy a biztonságon nem éri meg spórolni. “A megelőzés és a biztonság kialakításán nem szabad takarékoskodni.”