A washingtoni központú Jamestown Alapítvány elemzésében úgy véli, hogy Ven Csia-pao kínai miniszterelnök június végi budapesti látogatásakor hangsúlyozottan bilaterális, és nem multilaterális párbeszédet emlegettek, hangsúlyozva, hogy a látogatás inkább Kína Magyarországhoz, semmint az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatairól szólt.

A Jamestown elemzése arra is kitér, hogy a találkozójuk alkalmával a két ország kormányfői mintegy 3,6 milliárd dollár, hatszázhetvenhétmilliárd forint értékben írtak alá megállapodásokat. Az elemzés emlékeztet, hogy a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok az elmúlt években egyre szorosabbakká váltak. 2010 végén Orbán Viktor miniszterelnök látogatást tett Kínában, ahol főként üzleti tárgyalásokat folytatott, és találkozott az ország több jelentős gazdasági szereplőjével.

Ven Csia-Pao

Májusban pedig Taj Ping-kuo államtanácsos (lényegében miniszterelnök-helyettes) tárgyalt Orbán Viktorral Magyarországon. Magyarországgal ellentétben azonban a legtöbb közép-európai ország vegyes érzelmeket táplál a Kínával kiépítendő szorosabb gazdasági kapcsolatok ügyében – állítja a Jamestown, kifejtve, hogy egyrészt szeretnének minél több kínai befektetőt megnyerni maguknak, másrészt attól tartanak, Kína az ő rovásukra kerül egyre jobb gazdasági helyzetbe.

Magyarország a Visegrádi csoport (V4) tagja, amely hasonló szavazati súllyal bír az EU-ban, mint Németország és Franciaország – hívja fel a figyelmet az elemzés. Mint kiemelik, Lengyelország, Csehország és Szlovákia érzékenyen reagálnak az emberi jogi kérdésekre. Elképzelhető, hogy Kína Magyarország példáján keresztül akarja bebizonyítani a térség országainak, hogy milyen kedvező kapcsolatot lehet kiépíteni vele – fogalmaz a Jamestown.

Orbán Viktor

Az alapítvány szerint minél tovább tart Európa kilábalása a gazdasági válságból, annál vonzóbbnak tűnhet a kínai kapcsolat elmélyítése a régió országai előtt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábban úgy fogalmazott: az emberi jogok melletti elkötelezettség, és az, hogy ebben nincs megalkuvás, ténykérdés, főként Magyarország számára. Ugyanakkor – tette hozzá – a világpolitikai realitásokat és a magyar nemzeti érdeket egyaránt figyelembe kell venni. 

Tabajdi Csaba ugyanakkor az Európai Parlamentben július elején arról beszélt, hogy az EU és Kína gazdasági kapcsolatainak fejlesztése rendkívül fontos, de emellett “az emberi és kisebbségi jogi problémák eltérő felfogását nyíltan fel kell vetni”. Úgy vélte, hogy a magyar miniszterelnök Ven Csia-pao látogatásakor ezt elmulasztotta. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint aligha lehetett számítani arra, hogy a magyar fél bírálná a kínai viszonyokat Ven Csia-pao látogatásakor. Magyarország úgy gondolja, hogy túlságosan is szüksége van Kínára, azzal pedig tisztában van, hogy a nagyon szoros pénzügyi kapcsolatok közvetlen függőséggel járnak – írták. Kína így nyer befolyást Európában, illetve Európára – hangoztatta a német konzervatív újság, amely szerint a “megvásárolt politika” fogalma ily módon új jelentőséget kap. 

A Financial Times piaci blogrovatában júniusban azt írta, hogy a kínai kormányfő magyarországi megállója diplomáciai diadal Orbán Viktor számára, és értékes lehetőség a két ország szélesedő gazdasági kapcsolatainak megszilárdítására. Kína pártfogásának elnyerésével Magyarország előnyre tett szert szomszédaival szemben, és valószínűtlen, hogy ezt veszni hagyná – tették hozzá.

A Sme című szlovák liberális napilap úgy látta, az, hogy a kínai kormányfő európai turnéja Budapesten kezdődött, valószínűleg “vegyes érzelmeket”, sőt, “egyenesen irigységet” válthat ki Szlovákiában, mert ez a látogatás politikailag és gazdaságilag is összehasonlíthatatlanul jelentősebb lett, mint amilyen a kínai államfő két évvel ezelőtti rövid pozsonyi látogatása volt.