Az eseményen részt vettek az orvos leszármazottai és az Országos Mentőszolgálat munkatársai. Az intézmény igazgatója Mártai István beszédében emlékeztetett arra, hogy Kresz Géza, a magyarországi szervezett mentés megteremtője 1887-ben alapította meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME). Az 1890-ben, révén építtetett Mentőpalota Európa első mentőállomásainak egyikeként kezdte meg működését.

Az akkor még csak egy szobából álló mentőközpontból, amely csak a székesfőváros hiányos orvosi ellátását akarta megoldani, 1948-ra egy egész országra kiterjedő hálózat, az Országos Mentőszolgálat nőtte ki magát. Az eseményen részt vettek Kresz Géza leszármazottai, akik a világ különböző pontjairól érkeztek Magyarországra, hogy tisztelegjenek ősük emléke előtt. A Mentőpalota épülete a mai napig a mentőszolgálat székhelye. Az épületben működik a Mentőmúzeum is, amelyben egészen az 1800-as évek végétől láthatók különböző, a mentőorvosok és ápolók révén használt eszközök, berendezések.

Kresz Géza mindössze ötvenhét évet élt, de ez alatt az idő alatt megszervezte a magyar mentést, megépíttette a Mentőpalotát, megalapította a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet, a Mentők Lapját, a Korcsolyázóegyletet. Felépítette a városligeti műjégpálya épületének elődjét, felvilágosító műveket írt, fellépett az élelmiszerhamisítás ellen, a kolerajárvány felszámolásában tevékenykedett, közreműködött a Fertőtlenítőintézet létrehozásában és megszervezte az anyatej ellátását a fővárosban.

Kresz Géza

Kitartásáért és a közügyekben való kimagasló érdemeiért 1900-ban Ferenc József, aki egy ízben a Mentőpalotában is látogatást tett nemesi oklevelet ajándékozott az orvosnak, aki innentől kezdve a Szemlőhegyi előnevet viselhette. Címerén látható a mentőegyesület címerét tartó oroszlán, alatta a pajzson pedig három tölgyfalevél, amely három fiát és három liliom, amely három lányát szimbolizálja.