Ezt közölte Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője. A szóvivő elmondta: egyelőre csak a területi megoszlását “látják” a kitöltött kérdőíveknek, később több szempont szerint is válogatnak majd. A legtöbben (az elektronikus úton válaszolók majdnem harminc százaléka) a fővárosban töltötték ki az interneten a dokumentumot, és magas volt a nyugat-dunántúli, illetve a közép-dunántúli régióban az ilyen módon válaszolók aránya is. A nyugati országrészben Somogy megyében viszont volt alacsony az internetes válaszadók aránya. 

A keleti országrészben, és ezen belül Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, volt a legalacsonyabb az internetes adatközlés aránya, de itt is több mint a háztartások tíz százaléka élt a lehetőséggel. Itt egyedül Csongrád megyében volt magasabb ez az arány az átlagnál. A szóvivő megjegyezte, hogy az adatok lényegében tükrözik a háztartások internetes bekötöttségének arányát a régiókban. Interneten vasárnap éjfélig lehetett kitölteni a népszámlálás lakás és személyi kérdőíveit. Ha az adott címről minden lakos adatait pontosan közölték, oda nem megy már ki a számlálóbiztos. 

Ha valaki nem az internetes módszert választja, akkor október végéig eleget tehet állampolgári kötelességének úgy is, hogy a papíralapú kérdőíveken rögzíti a válaszokat, vagy megbeszél egy időpontot a számlálóbiztossal, aki a kapott válaszok alapján kitölti az ívet. Az adatok közlésekor “az adott eszmei időpontban”, az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni.

Virágh Eszter, azzal kapcsolatban, hogy a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul, mert az általa képviselt emberek számára használhatatlan az internetes kérdőív, elmondta, hogy kifejlesztették azt a képernyőolvasó szoftvert, amely a vakok és gyengénlátók számára segítséget jelentett volna. A program a gyengénlátók számára jól működött, de a vakok nem tudták használni százszázalékosan, ezért végül nem is üzemelték azt be.