Az anyagot ismertető Osztolykán Ágnes elsőként a felsőoktatás minőségének javítását hangsúlyozta. Szerinte ez nem az egyetemekre és főiskolákra való bekerülés szigorításával, hanem a korai fejlesztés erősítésével érhető el. Az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke egy életpálya tervezési tanácsadás bevezetését is szükségesnek tartja ahhoz, hogy a felsőoktatásból kikerülő hallgatók később sikeresek legyenek.

Osztolykán Ágnes 

Az LMP megkönnyítené a hátrányos helyzetűek, köztük a kismamák és a fogyatékkal élők főiskolára és egyetemre való bejutását. Ehhez nem egy külön kvótát alkalmaznának, hanem megtartanák és kibővítenék a jelenleg is létező felvételi pluszpontok rendszerét miközben létrehoznának egy ingyenes felvételi előkészítő rendszert is. A képviselő egyúttal a professzori életpályamodell kibővítésére is javaslatot tett. A párt oktatáspolitikai szakszóvivője, Pető Ernő pedig azt jelentette ki,nem szabad növelni a költségtérítéses hallgatók számát. Hozzátette, hogy azt a huszonkilencmilliárd forintot sem „valamiféle tandíjjal” kellene pótolni, amennyivel a kormányzat kevesebbet szán jövőre a felsőoktatásra.

A minőség megőrzését az LMP ezek helyett ellenőrzésekkel, a professzori életpálya kiterjesztésével és a különböző képzési formák közötti átjárhatóság megteremtésével oldaná meg. A vidéki felsőoktatás felzárkóztatása kapcsán arról beszélt, hogy meg kell találni azokat a speciális területeket, ahol ezek az intézmények is piacképes módon tudnak hallgatókat képezni. Kijelentette, ha viszont ezek az iskolák megszűnnének, akkor a felsőoktatásnak az a szegmense veszne el, ahová a legalsóbb néposztályokból érkezők is be tudnak kerülni.

A szakszóvivő végül megőrzendő értéknek nevezte az egyetemi autonómiát és a különböző egyetemi szereplők közös tárgyalóasztalhoz ültetését Elképzelésük további sorsáról – egy kérdésre válaszolva – Osztolykán Ágnes azt mondta, az egy olyan koherens és egymásra épülő anyag, ami „nagyon komoly ellenzéke” lehet a kormányzati felsőoktatási koncepciónak. A képviselő szerint az viszont „tévhit” lenne részükről, ha azt gondolnák, hogy „bármi történne”, ha elképzelésüket benyújtanák a parlamentnek. Szavai szerint ezért a koncepcióval elsősorban azt tudják megmutatni, hogy kormányzó erőként milyen oktatáspolitikát vezetnének be.