Zsabka Attila, az intézmény vezetőjének tájékoztatása szerint a program segítségével tizenkilenc – jövedelemmel rendelkező – hajléktalant “kiléptetettek” az átmeneti szállásokról és munkásszállón, illetve albérletben helyezték el őket. Lakhatásuk költségeinek kétharmadát a program pályázatán nyert forrásból finanszírozzák, egyharmadát az érintettek fizetik. 

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett munkahely-támogatási projekt keretében kilenc hajléktalan kapott állást, heten pedig saját maguk helyezkedtek el. A szociális munkások azt követően is tartják a kapcsolatot velük, hogy kikerültek a központ átmeneti szállásáról, és segítenek mindennapi problémáik megoldásában. A székesfehérvári kríziskezelő központ szálláshelyein – a férfi és női átmeneti szállón, az anyaotthonban, valamint az éjjeli menedékhelyen -százhuszonhét otthontalan talál átmeneti fedelet. 

Szükség esetén a nappali melegedő átrendezésével további húsz ember töltheti el meleg helyen az éjszakákat, a krízisközpont udvarán levő, fűthető lakókonténerben pedig nyolcan találnak menedéket a hideg elől.  Azzal a százhúsz hajléktalannal, akik a városszéli erdőkben “felépített” viskókban húzzák meg magukat, a krízisközpont utcai szociális szolgálata tartja a kapcsolatot. A szociális munkások rendszeresen felkeresik őket, és ha kell, segítenek megoldani a problémáikat.

A hideg hónapok átvészelésében segíti őket a november elsején elinduló, úgynevezett teajárat, amely március végéig hétköznaponként nyolcvan rászorulónak visz forró teát, szendvicset, takarót, meleg ruhát és szükség esetén gyógyszert. A hétvégeken pedig a krízisjárat munkatársai járják éjjel az utcákat, kutatnak a közterületeken, parkokban, kapualjakban a kihűléstől veszélyeztetett alvók után, és igyekeznek rábeszélni őket – több-kevesebb sikerrel – arra, hogy térjenek be az éjjeli menedékhelyre.