„Intézményünk 2008 óta rendezi meg a Szolidaritás Óráját, csatlakozva ezzel az országos rendezvénysorozathoz, amely 2004-ben indult. A rendezvény célja a társadalmi szerepvállalás elősegítése a fedél nélkül élő emberek számára. A hajléktalan lét a teljes nincstelenség állapota, mely nem csupán tárgyi, anyagi javak nélkülözését jelenti, hanem a családi, baráti kapcsolatok elvesztését is. A mi szerepünk, a társadalmi elfogadás lehetőségeinek kialakítása a leszakadó réteg felé, különösen akkor, amikor napjainkban a hajléktalanságot újrateremtő társadalmi jelenségek felerősödtek” – hangsúlyozta Velniceru Krisztina szociális munkás.

Oláh Márta, a Gondozási Központ vezetője elmondta, az a mély krízis, amit a fedélnélküliség, a hideg, a szegénység indukál, még segítséggel és nagy akaraterővel is embert próbáló. Ezen próbálnak nap mint nap enyhíteni a folyamatos professzionális szociális munkával és a november 1-től nyíló krízis szállóval. A szenvedést nem szabad túldramatizálni, jön magától is mindenkinek. Az élet apró örömeit észre kell venni. Mindig tudni kell a helyes utat. Az Úr akarja, hogy túléljem a szenvedéseimet, nehézségeimet bízzuk keresztény derűvel a Gondviselésre – ismertette Oláh Márta a túlélés négy alapszabályát, melyet Placid atya mondott a közelmúltban Pápán.

A rendezvényen Palkovics Pamela szociális munkás, egyetemi hallgató a budapesti hajléktalan ellátó intézménynél szerzett tapasztalatairól beszélt, majd a hajléktalan szálló néhány lakójának megható színi előadását tekinthették meg a jelenlevők a Gondozási Központ udvarán, a lobogó tűz mellett. Wass Albert: Kereszt alatt című versének zenés vetítése után svéd önkéntesek adomány csomagokat adtak át a rászorulóknak. A Szolidaritás Órája kötetlen beszélgetéssel és teázással ért véget.