Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere ünnepi beszédében olyan embernek nevezte Bánffy Györgyöt, aki egész életében a magyar kultúráért, a magyar nyelvért, a magyar nemzet értékeiért tevékenykedett. Mint fogalmazott, kivételes életút ért véget tavaly szeptember 3-án, amikor „örökre távozott tőlünk Bánffy György”. A polgármester szavai szerint olyan művészről kapja nevét a nemrég megépített park, „aki mindenkor magával ragadta hallgatóit, tevékeny élete utolsó percéig a pódiumon állt és gyönyörködtette közönségét”.

Láng Zsolt utalt arra is, hogy Bánffy György a magyar nyelv „megszállottja” volt, több mint félévszázados művészi útján megfordult tanyasi könyvtárakban, vidéki iskolákban, gyári önképzőkörökben, egyetemi előadótermekben és a határon túli színházakban. Hozzátette, hogy „meggyőződéssel vallotta, hogy a szép magyar nyelv és a magyar irodalom az egyik olyan pillér, amely ezer éve megtartja nemzetünket”. A városrész vezetője megemlékezett Bánffy György 1956-os szerepvállalásáról is, amely után „több éves szilenciumra ítélték, és vidéken folytatta pályáját”. Mint mondta, a művész ekkor is példát mutatott küzdeni tudásból, szorgalomból és emberszeretetből.

Szólt arról is, hogy Bánffy György 1989 őszén mondott, a parlament feloszlatásáról szóló beszéde „az új választások kiírásával örökre helyet kapott az újkori história lapjain”. Láng Zsolt jelezte azt is, hogy a park elnevezéséről a pesthidegkúti polgárok javaslata alapján döntöttek, miután Bánffy György „ezer szállal kötődött” a településrészhez, amelynek díszpolgára volt. Az emlékpark avatásán részt vett Bánffy György özvegye, Sátory Tilda, Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége és Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök özvegye is.