Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszél a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével életre hívott Kárpát-medencei Családlánc alakuló kongresszusán, a Parlament Delegációs termében. Mellette Rónaszékiné Keresztes Mónika fideszes képviselő, Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Márki László, az Európai Nagycsaládos Szövetség alelnöke ül, fotó: Kovács Attila/MTIA Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve megalakította a Kárpát-medencei Családláncot, amelynek célja, hogy felkutassa és összefogja a határon túli magyarlakta területeken a családdal foglalkozó civil szervezeteket.

“A jól működő európai egységhez nem csupán olajozottan működő régiók és nemzetek szükségesek, de mindenekelőtt egészséges családok” – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az alapító okirat pénteki aláírását megelőzően a Parlamentben. Hozzátette, minden kezdeményezés sikere azon múlik, hogy a szabadságot és a rendet, egymást kizáró céloknak, vagy egymást kiegészítő eszméknek tartjuk-e. A szabadság és a rend nem egymás ellentéte – fogalmazott Kövér László. A házelnök szerint a család, akárcsak a nemzet nem haszonelven működő kapcsolat. Családtagjaink nagy részét nem mi választjuk, ezért ennek a közösségnek nincs alternatívája. A család az a közeg, ahova nem engedhetjük be a versenyt, a létharcot – fogalmazott a házelnök. Elmondta, a család nem pusztán ideológiai sarokköve a konzervatív, kereszténydemokrata pártoknak, nem is csupán gazdasági alapeleme a társadalomnak, hanem minden probléma keletkezésének és megoldásának első és legfontosabb helyszíne. Kövér László kiemelte, a gyermek a közjó egyik legfőbb eszköze, a gyermekvállalás kérdése pedig nemzetstratégiai ügy. A ma gyermekei biztosítják mindannyiunk számára jövőt, így például a tisztességes nyugdíjat – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott, a családi adókedvezmény költségleírás, a családi pótlék pedig költségtérítés. A közösség ezzel átvállal bizonyos terheket a gyermeket nevelőktől, az állam jóléti intézményeinek jövőbeni működtetése érdekében – jegyezte meg a házelnök. A kormányok sokat tehetnek azért, hogy Európa a családok Európája legyen, ez fontos, de nem elegendő. Nemzeti konzultációt kell kezdeményezni, és nem szabad megriadni az országhatárokon átnyúló párbeszédtől sem – zárta köszöntőjét az Országgyűlés elnöke. 

Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnöke jelképesnek nevezte, hogy az Országházban köszönthetik a Családlánc megalakulását. A Családlánc felelőse hozzátette: “a magyarságtudat bölcsője a család”. 

A szervezet alakuló kongresszusán Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója bejelentette, a határon innen és túl élő nagycsaládosok számára is lehetővé kívánják tenni, hogy ellátogathassanak az Operába. Közölte, a következő évad 26 főpróbája során a nézőteret a diákok, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok számára tartják fenn, “egyetlen fagyi áráért”. A főigazgató más intézmények csatlakozását is várja a kezdeményezéshez. Céljuk, hogy a nemzeti identitást hasonló élmények alapozhassák meg. A Családlánc alakuló kongresszusán Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár a családot kincsnek és örökségnek nevezte. Úgy vélte, “a családok egymásra találnak ebben az önkéntes kötelékben”. 

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a kis közösségek között a legfontosabb a család. A nemzet fennmaradása érdekében vállalni kell mindenkinek identitását – tette hozzá. Répás Zsuzsanna emlékeztetett rá, hogy 2012 a külhoni magyar óvodák éve. 

Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár szerint a család mint szimbólum és kulturális kód különös helyet foglal el a társadalomban. A civil társadalomnak kell felvállalnia a család mint érték megőrzését. Véleménye szerint össznemzeti szinten is erősíteni kell a családokat.     Az alapító okirat ünnepélyes aláírását megelőzően bemutatkoztak a magyarországi és a határon túli magyar régiók nagycsaládos szervezetei is. A felvidéki, a délvidéki, az erdélyi, valamint a kárpátaljai egyesületek képviselői elsősorban a magyarság lélekszámának csökkenéséről és a szórványmagyarság problémájáról beszéltek.