Martonyi János

Fontos, hogy minden uniós tagállamban minél többen menjenek el szavazni az európai parlamenti (EP-) választáson, hogy erős legitimációval rendelkezzen az EP a következő ciklusban - mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn, a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia első napjának végén.

A Magyarság Házában tartott tanácskozáson zárszavában a tárcavezető kiemelte: tíz évvel korábban egy hasonló, értékelő konferencián külön foglalkoztak volna az európai integráció kérdéseivel, Közép-Európával és az egyes tagállamokkal. Mára azonban egyértelművé vált, hogy nem lehet szétválasztani ezeket a témákat, “mind az európai integrációhoz tartozunk”. Martonyi János felhívta a figyelmet az uniós szerződések, az európai sokszínűség és a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására is. A külügyminiszter hangsúlyozta: az európai integráció súlyos dilemmákkal és kihívásokkal néz szembe. Beszámolt arról, hogy a konferencia után a visegrádi országok külügyi vezetői tanácskoznak, majd a keleti partnerség kezdeményezés országait képviselő kollégáikkal is egyeztetnek. A konferencia második és harmadik napján szakértők folytatják az eszmecserét – közölte. Franco Frattini volt olasz külügyminiszter, az EU volt igazságügyi biztosa annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tagállamok többsége csalódást keltően tájékoztatta a lakosságot a gazdasági válság leküzdésére hozott intézkedések szükségességéről és értelméről. “Országainkban a közvélemény nagy része nem értette meg, hogy az áldozathozatal és az államháztartás rendben tartása a lakosság érdekeit szolgálta, és nem Brüsszelért volt” – fogalmazott. Értékelése szerint a gazdasági válság politikai jellegű következményekkel is járt. Ezek között említette, hogy a Nyugat-Balkán országainak európai integrációját egyfajta “integrációs fáradtság” fékezi. Franco Frattini jelentős vívmányként értékelte az egyes balkáni országok állampolgárai számára biztosított uniós vízummentességet, ugyanakkor rámutatott: egyes EU-tagállamok ezt a vízummentességi politikát is megkérdőjelezik. Frattini úgy véli, hiba volt az EU keleti partnerségi programjával azt a benyomást kelteni Kijevben, hogy az a csatlakozásnak egyfajta előszobája. Emellett az EU hamisan keltette azt az illúziót, hogy a keleti partnerség egyfajta ellensúlyt jelent Oroszországgal szemben. Ezt a hibát – mondta – azóta már korrigálta az unió. Az Ukrajna körüli konfliktusra utalva úgy vélekedett, egy közös európai energiastratégia fontosabb lehet, mint az Oroszországgal szembeni szankciókon gondolkozni.

A volt uniós biztos szerint a gazdasági és a monetáris unió után létre fog jönni egy politikai unió is az európai integráció keretein belül. Szükség van a politikai unióra, nemcsak az “európai egyesült államok” álma formájában, hanem a politikai vezetés képességére – jelentette ki. Borisz Taraszjuk korábbi ukrán külügyminiszter aláhúzta, a jelenlegi kihívások ellenére Ukrajna “elválaszthatatlan része lesz” az egyesült Európának. Taraszjuk, aki két alkalommal – először 1998 és 2000, majd a narancsos forradalom után, 2005 és 2007 között – volt az ukrán diplomácia irányítója, az ukrajnai konfliktust úgy értékelte, hogy “a Kremlben tervezték meg”, s Ukrajna elleni agressziót vetett Moszkva szemére. Oroszország Taraszjuk nézete szerint valójában nem az ország orosz ajkú lakosságának érdekeit akarja megvédeni, hanem meg akarja büntetni Ukrajnát, amiért úgy döntött, hogy a demokrácia útját járja, emellett Moszkva alá akarja ásni Ukrajna európai integrációját, harmadik indítéka pedig az energiahordozókért folytatott küzdelem. Úgy vélekedett, hogy Oroszország “lator államként” viselkedik, és az EU-nak és a NATO-nak “megfelelő választ kell arra adnia” Moszkva lépéseire. Werner Fasslabend volt osztrák védelmi miniszter beszédében kiemelte: bár annak idején nem mindenki volt biztos abban, hogy jó ötlet egyszerre tíz országot bevenni az unióba, a 2004-es bővítés hatalmas sikernek bizonyult, messze felülmúlta a várakozásokat. Emlékeztetett, mindössze tíz évvel ezt megelőzően, 1994-ben döntöttek úgy az osztrákok, hogy országuk csatlakozzon az EU-hoz, mert a nagy európai integráció része akartak lenni. Miután Ausztria befejezte a rendkívül nehéz csatlakozási tárgyalásokat az unióval, a következő nagy politikai célja az volt, hogy segítsen a keleti szomszédjainak bekerülni az EU-ba – mondta a korábbi osztrák tárcavezető. Hozzátette, ez egész Európának érdekében állt, hiszen ezek az országok mindig is összetartoztak. Megjegyezte, az is a közép-európai országok integrációjának támogatása mellett szólt, hogy bár viszonylag kis országokról volt szó, fontos kereskedelmi partnerei voltak Ausztriának. Werner Fasslabend az ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte, Európát három oldalról tenger határolja, csak kelet felé vannak szomszédai. Ezért fontos Ukrajna és a keleti partnerség kezdeményezés többi országa esetében a demokrácia és a szabadság támogatása – mondta.