Amíg ötvennyolc százalék elzárkózott ettől, a pozitívan nyilatkozók aránya a cég méretével párhuzamosan emelkedik, legkisebb arányban az ötven fő alatti, legnagyobb arányban az ötszáz fő felettiek foglalkoztatnának szakmunkás-tanulót. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb felméréséből, amelynek eredményeit szerdán juttatta el az MTI-hez, kiderül az is, hogy Az ötven munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató cégek hatvanhét százaléka nem fogadna szakmunkás tanulót, míg az ötszáz embernél többet alkalmazóknál csak harmincöt százalék az elzárkózók aránya. A GKI áprilisban végzett felmérést a kétszázötvenmillió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében.
Tanulók szakmunkás vizsgán
Az ezerkétszáz válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy amennyiben foglakoztat szakmunkást, fogadna-e szakmunkás-diákot szakmunkásképző iskola helyetti gyakorlati képzés keretében, ahogy azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolja. Az ágazatok közül kiemelten pozitívan nyilatkoztak az idegenforgalom, vendéglátás cégei, hetvenegy százalékuk foglalkoztatna gyakorlati képzés keretében szakmunkás diákot. Ezek a cégek nyári gyakorlatra eddig is kiemelkedően nagy arányban alkalmaztak diák-munkaerőt.
Mivel a pénzügyi szektor cégei és a gazdasági szolgáltatók elsősorban diplomásokat és érettségizetteket foglalkoztatnak, a legkisebb arányban ők álltak pozitívan a kérdéshez, nyolcvanhét, illetve nyolcvan százalékuk nemleges választ adott. Az MKIK javaslata szerint tizenöt éves kortól már munkába állhatnának a diákok. A nappali tagozatos szakiskolai képzésben a 2010/11-es tanévben százharminckilencezer fő tanult. Arányosan számítva, a kamara javaslatának elfogadásával, újabb kilencvenháromezer ember kerülne a munkaerő-piacra szakmunkás végzettség nélkül.
A GKI felmérése alapján igen kérdéses, hogy ekkora tömegű diákot ténylegesen fel tudna-e szívni a vállalkozói szféra, hiszen éppen a kis és közepes vállalkozások körében a legkisebb az alkalmazási szándék, miközben ők foglalkoztatják a felnőtt munkavállalók közel kétharmadát. Mindez arra utal, hogy a munka világát érintő esetekben is kockázatos a hatásvizsgálatok nélküli ad-hoc törvényalkotás.