Zalakaros történetének legnagyobb beruházása

Zalakaros történetének legnagyobb beruházása

Zalakarosi FürdőÁtadták a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Zrt. 2,7 milliárd forintból megvalósult beruházását, a gyógy- és wellness szolgáltatásokkal kiegészített új fogadóépületet és az átalakított fedett fürdőt csütörtökön.

Horváth Vencel vezérigazgató az avatón elmondta, a beruházás keretében megépítették a négyszintes, emeletenként ezerkétszáz négyzetméteres új fogadóépületet, és felújították a régi fedett fürdő kétezer négyzetméteres épületét. Emellett új szolgáltatásokat vezettek be, valamint új gyalogos átjáró alagutat fúrtak a gyógyfürdő és a Freya Hotel között.

A beruházás hetven százalékát önerőből és kedvezményes banki hitelből fedezték, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pedig közel nyolcszáztíz millió forint támogatást ítélt meg a fejlesztéshez. A kivitelezés 2008 decemberében kezdődött, a munkát közbeszerzési pályázaton a ZÁÉV Zrt. nyerte el.

Zalakaros

A vezérigazgató azt mondta, eredetileg hatszintes épületet emeltek volna, de a gazdasági válság ezt nem tette lehetővé, de erre még rá lehet építeni. Mostanra kellett volna elkészülnie egy új, a fürdő területéhez közvetlenül csatlakozó szállodának is, a kivitelezés azonban későbbre tolódik, várhatóan 2013 első negyedévére épül meg a négycsillagos hotel.

Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának fideszes elnöke az ünnepségen arról beszélt, az elmúlt tíz évben mintegy négy milliárd forint értékű fejlesztés történt a zalakarosi fürdőben. A helyi szállodák, éttermek, panziók és szolgáltatások körében megvalósult beruházások értéke pedig meghaladja a tizenkét milliárd forintot. Úgy fogalmazott, a Széchenyi Terv eredeti célkitűzései, miszerint minden támogatás három-négyszeres beruházást hoz magával, Zalakaroson még ennél is nagyobb, öt-hatszoros befektetéseket jelentett. Emlékeztetett rá, az Új Széchenyi Terv homlokterében szerepel a turizmus, azon belül is az egészségipar, mint meghatározó terület.

Zalakaros fürdőzők

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a NYDRFT és egyben a Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerint a gyógyfürdő beruházása az egész térséget szolgálja, mert a környező települések lakói számára új munkahelyeket jelent. A Nyugat-dunántúli régióban Zala megye amúgy is a gyógyfürdők fejlesztésével tudott jelentős támogatásokhoz jutni, a zalakarosi az egyetlen kiemelt projekt, amely már meg is valósult a régióban. Hozzátette, hogy a régió fejlesztési tanácsa ebben a periódusban még harminckilenc milliárd forinttal gazdálkodhat. Jelentős összeget fordítanak a gazdaságfejlesztésre, a turizmus viszont ezután is kiemelt szerepet kap, de most már “a szolgáltatásfejlesztés fontosabb szempont, mint új létesítmények építése”.

Novák Ferenc Zalakaros kormánypárti polgármestere felidézte, hogy 1965 szeptemberében adták át a zalakarosi fürdőt, és az azóta eltelt csaknem fél évszázadban több mint húsz millió vendég kereste itt a gyógyulást. Ennek is köszönhetően az egykori kisközség, amely 1997-ben nyerte el a városi rangot, “rákerült Európa térképére”. Zalakaros történetének egyik legnagyobb beruházása lett a mostani fejlesztés, amely erősíti azt is, hogy évek óta a tíz legnépszerűbb magyar turisztikai célpont egyike a fürdőváros. Érdekességként említette, hogy az 1965-ös megnyitás idején hét forint volt egy felnőtt belépő ára, a parkolásért az autósoknak három forintot, a motorosoknak két forintot, a kerékpárosoknak pedig egy forintot kellett fizetniük. Akkoriban hétköznap este hétig, vasárnap este nyolcig tartott nyitva a fürdő, sőt szezonban hétköznaponként éjszakai fürdőzésre is nyílt lehetőség.