A kormány jogalkotási tervében az szerepel, hogy szeptemberben nyújtja be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az Országgyűlésnek a csődtörvény tervezett módosítását. Az ügyvédi iroda közlemény szerint a svájci frank rendkívüli erősödése újabb lökést adhat az év eddigi időszakában is nagy iramban növekvő vállalati fizetésképtelenségnek, amely a kkv-ék mellett a nagyobb vállalatokat is fenyegeti.

Radikálisan nőtt az év első felében a fizetésképtelen vállalatok száma, a kilábalásra viszont egyre kevesebb az esély, erre utal, hogy a fizetési gondok szaporodása ellenére csökken a cégek megmentését szolgáló csődeljárások száma. Az év első hat hónapjában ötvennégy csődeljárás indult, csaknem harmadával kevesebb, mint egy éve, miközben 9.500 felszámolási eljárást regisztráltak, kilenc százalékkal többet, mint 2010 első felében.

A közlemény idézi Szatmáry Istvánt, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda európai jogi szakjogászát, aki úgy véli, a helyzeten változtathatna, ha a csődtörvény rugalmasabb lenne, amihez muníciót adhat a jogszabály legutóbbi módosítása is. Legutóbb már egy speciális körben, a nemzetgazdaságilag kiemelt vállalatok esetében bevezettek olyan szabályokat, amelyek segíthetik a talpra állást.

Szatmáry István kiemeli: hatékonyabbá válna a vállalatok megmentését szolgáló csődeljárás, ha a fizetőképesség helyreállítását szolgáló eljárásokban, ott ahol ezt a bajba jutott cég folyamatos működtetése megkívánja, általánosan alkalmazható lenne az utólagos versenyhatósági engedélykérés elve, amelyet a napokban hatályba lépett módosítások speciális esetre már bevezettek.

Az utólagos engedélyeztetés elvének bevezetése lehetővé tenné, hogy csőd vagy felszámolási eljárás során a bajba jutott céget felvásárló befektetőnek ne kelljen megvárnia a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének megszerzésével járó esetleg hosszadalmas procedúrát, hanem a befektetés realizálása után azonnal gyakorolhassa az irányítási jogát, ezzel nagyobb remény van arra, hogy a csőd vagy a felszámolás nem szakítja meg az üzleti folyamatokat. 

Az új lehetőség gyorsítaná a tőkebevonást, mert a vevő azonnal irányító pozícióba kerülne a bajba jutott cégnél, egyúttal javíthatja a vállalat beszállítóinak és hitelezőinek pozícióját is. A rugalmasabb szabályozás ellen szól ugyanakkor, hogy teret adhat a visszaéléseknek, ezt azonban a DLA Piper szakértője szerint arányos szankciókkal kordában lehet tartani.