Baromfitoll-hulladékból szigetelőanyag

Baromfitoll-hulladékból szigetelőanyag

Külső homlokzat- és födémszigeteléshez is használható az a két baromfitoll-hulladékból előállított - magyar szabadalmat jelentő - szigetelőanyag, amelyet egy 2014 augusztusában indult kutatás-fejlesztési program keretében hoztak létre. Ez hangzott el a projekt keddi zárórendezvényén, Siklóson.

Az eseményen közölték: a konzorciumot vezető siklósi Bern Építő Zrt. három másik magyar és egy norvég szervezettel együtt indított kutatási projektet e veszélyes hulladék építőipari szigetelőanyagként történő újrahasznosítására.     

Az MTI-nek eljuttatott tájékoztató szerint évente mintegy tízezer tonna baromfitoll keletkezik Magyarországon. E melléktermék 90 százalékát – költséges és környezetkárosító módon – elégetik – hangsúlyozták.     

Major József, a szabadalom tulajdonosa és a konzorciumban résztvevő EU PCM Nonprofit Kft. ügyvezetője a projektzárón kifejtette: a prototípus-kutatásban 1500 különböző kísérletet végeztek, az előállított termékek több mint 90 százalékát egész és darált baromfitoll képezi és kilenc – köztük a polifarbe nevű – adalék biztosítja azok statikai szilárdságát, a tűzállóságát, illetve a kártevők, rovarok elleni védelmét.     

A tollkarton elnevezésű külső homlokzati hőszigetelő, és a tollfa nevű, belső hő- és hangszigetelő termék szigetelő hatása mellett környezetvédelmi jelentősége is óriási – tette hozzá.     

Az ezek gyártásához szükséges manufakturális gyártósor létrehozása a Bern Építő Zrt. feladata volt – emelte ki az írásos összefoglaló a Norvég Alapból több mint 235 millió forintos támogatásban részesült projektről.     

Major József kitért arra is, hogy a prototípus-kutatást követően a hosszú távú cél a tömeggyártás és a nemzetközi piacra lépés, amelyet a termék gazdaságossága és környezetvédelmi értéke indokol.     

Ismertetése szerint a magyarországi hőszigetelési piac évente átlagosan 15-20 millió négyzetméternyi felületet fed le. Az országban keletkező összes baromfitoll-hulladék e technológiával történő feldolgozása esetén évente mintegy 1,5-2 millió négyzetméterrel részesülhetne a piacból – tette hozzá.     

A kutatás-fejlesztésben még az ÉMI Nonprofit Kft., a Peter’s Paplan Kft. és az ID Norway AS vett részt.

Kapcsolódó cikkek