A Vezúv által elpusztította városban nem csak az ókori utcák, épületek, freskók, szobrok, mozaikok maradtak meg. A 79-ben vulkáni hamu alá temetett város másfajta leleteket is nagy mennyiségben megőrzött, és ezek tanulmányozása választ ad egyebek közt arra, miként táplálkoztak a pompejiek és állataik, a bárányok, kecskék és sertések. A pompeji régészeti parkban működő laboratórium a Campania tartományban található Luigi Vanvitelli tudományegyetem, a római La Sapienza egyetem és a york-i egyetem közreműködésével a város lakosainak és állatainak táplálkozását tanulmányozta. A kutatási eredmények a Scientific Reports folyóiratban jelentek meg.

A vizsgálatok rámutattak, hogy a pompejiek gabonaféléket, hüvelyeseket és tengeri halat is fogyasztottak.

Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park igazgatója hangsúlyozta, hogy a régészeti kutatás soha nem fejeződik be az ásatásokkal. Az új technológiáknak és vizsgálati módszereknek köszönhetően az akár régebben talált tárgyak, maradványok is egyre több információt adnak magukról és a város életéről. Emlékeztetett, hogy a város egyharmada még a megkövült rétegek alatt fekszik, és feltárásra vár. Pompejiben nagy számban kerültek elő magvak, növények, elszenesedett dió, füge, kenyerek. 2020-ban ástak ki egy majdnem teljesen épségben megmaradt, ételeket és italokat árusító üzlethelységet (thermopolium), amelyet a régészek gyorsbüfének neveztek el.