A kutatást a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont végezte, mely 2020 őszén – Romániában elsőként – olyan tesztet fejlesztett ki és dobott piacra, amely kimutatja a szervezetben termelődött koronavírus-antitesteket. A Fejér Szilárd kutatóvegyész vezetésével működő laboratórium egy olyan teszt felhasználásval vizsgálata, miként alakul a Pfizer/BioNTec vakcinával beoltott egészségügyi dolgozók antitestszintje, amelyet a sepsiszentgyörgyi Proel Biotech startup gyártott. A vizsgálatban a fertőzésnek fokozottan kitett 122 egészségügyi dolgozó koronavírusantitest-szintjének alakulását követték.
Megállapították, hogy a betegségen már átesett, beoltott személyek esetében már a vakcina első dózisának a beadását követő néhány napon belül erős antitestes immunválasz alakul ki.
“Azok esetében, akik már korábban átestek a betegségen, a Pfizer/BioNTec oltás első dózisa emlékeztető oltásként működik. Ennek megfelelően napokon belül erős antitesttermelést vált ki náluk a vakcina. Ezzel szemben azoknál, akik még nem estek át a koronavírus-fertőzésen, és így kapják meg a védőoltás első adagját, az immunválasz kialakulása csak fokozatos, de tíz nappal az oltás második adagjának beadását követően már mindenkinek van kimutatható mennyiségű antitestje. Ezek átlagos mennyisége a következő hetekben folyamatosan kevesebb, mint a fertőzésen átesett és beoltott személyek esetében”
– idézte Fejér Szilárdot a kutatásról kiadott közlemény.
A kutatás kimutatta, hogy azok esetében, akik nem estek át fertőzésen, de kaptak védőoltást, az antitestek mennyisége a második hónaptól fokozatosan csökken, míg a fertőzésen átesett és beoltott személyek esetében ez a csökkenés jóval lassabb. A kutatási eredmények azt is sugallják, hogy a második oltás idejének néhány hetes eltolásával jóval tartósabb immunválaszt lehetne kiváltani azoknál, akik nem estek át a betegségen. A közleményarra is kitér, hogy ennek az alátámasztásához további kutatásokra van szükség.
A kutatás szerint a súlyos megbetegedések ellen maximálisan véd a vakcina.
A tudósok szerint a jövőben az oltási stratégiát aszerint kellene alakítani a veszélyeztetett csoportok körében, hogy adott idő után van-e megfelelő mennyiségű antitest a szervezetükben.