A zebrák ősei közel tízmillió évvel ezelőtt váltottak étrendet. A levelekről és cserjékről tértek át a legelésre.

Ezt derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely az amerikai Nemzeti Akadémia folyóiratának online kiadásában tette közzé tanulmányát.

A kutatócsoport a Utahi Egyetem geológusaival az élen három kenyai helyszínen előkerült fosszilizálódott állati fogakat vizsgálta, hogy megállapítsa, mikor jelent meg a fűtakaró a térségben, és különböző fajok mikor mondtak le a fák kínálta “salátabár” ínyencségeiről – olvasható a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com) tudományos hírportálon.

Összesen négyszázötvenkét, kilenc állatfajtól származó fogakat vizsgáltak, amelyek tíz millió és három millió évvel ezelőtti időszakból származtak. A tudósok a fogzománcba a táplálékból beépült szénizotópok szintjét állapították meg, amely attól függően változott, hogy milyen étrendet preferáltak. Fotoszintézisük alapján a növények ugyanis három fő csoportra oszthatók. A C3-as típusúak közé a fák és cserjék tartoznak, amelyek a szén-dioxidot először háromszénatomos szerves savakban kötik meg. A C4-típusú fotoszintézisnél a szén-dioxid először négyszénatomos szerves savakban kötődik le, ez elsősorban a trópusi fűfélékben gyakori. A C4-es növények nagyobb fényintenzitás esetén hatékonyabban képesek fotoszintetizálni, mint a C3-asok, és alacsonyabb vízellátottság esetén is több szén-dioxidot kötnek meg egységnyi levélfelületen. A harmadik típusra sajátos anyagcsere-folyamatok jellemzőek, ez a szárazságtűrő pozsgás növényeknél fordul elő.

A fogleletek elárulták, hogy elsőként a zebrák mondtak le a falevelekről és cserjékről 9,9 millió évvel ezelőtt. Őket az orrszarvúak némelyike követte 9,6 millió éve. Az elefántok ősei 7,4 millió éve fanyalodtak a füvekre, majd lassacskán a vízilovak is étrendet váltottak, a zsiráfok viszont mindmáig kitartottak a “salátabár” mellett. “Eredményeink demonstrálják, hogy miként alkalmazkodott az állatvilág az éghajlatváltozás miatt átalakuló környezetükhöz” – mutatott rá a tanulmány vezető szerzője, Thure Cerling, a Utahi Egyetem professzora.