Mississippi szövetségi állam törvényhozói elé a múlt héten került az a törvényjavaslat, amely betiltatná a készítmények forgalmazását, és hasonló jogszabályon gondolkodnak Kentucky államban is.

Zacher Gábor egyetemi docens, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának osztályvezető főorvosa így nyilatkozott a szerekről:

“Ezeknek a készítményeknek közük sincs a fürdősókhoz. Nem a drogériákban, hanem speciális üzletekben, de leginkább a világhálón forgalmazzák, olyan szájtokon, amelyekre az átlag internetlátogató nem téved be. Csupán reklámfogás, hogy fürdősókként hirdetik az ominózus szereket, amelyeket nem a vízben oldják fel, hanem szájon át szedik vagy beszippantják.”

A neves toxikológus hozzátette, már Magyarországon is elérhetők ezek a készítmények. Rengetegféle anyag van, amelyeket különböző fantázianeveken forgalmaznak.

“A gyakorlatunkban nem nagyon találkozunk még velük. Elmondásból ismerjük, a fiataloktól tudjuk, hogy ilyet használnak, de a YouTube-on is vannak videók arról, hogy a tinédzserek miként használják ezeket a szereket, amelyek hatása a koffeinhez, amfetaminhoz, marihuánához hasonlatos, de az utóbbiaknál lényegesen rövidebb ideig tartó, enyhébb jellegű elváltozásokat okoznak” – magyarázta a toxikológus.

Elmondta, ritkán írtak le olyan eseteket, amikor az érintett orvosi segítségre szorult volna.

“Az esetek jelentős részében különösebb egészségkárosodás nem alakult ki. Toxikológiai vonatkozásban azonban nem tudunk túl sokat e készítményekről, arról, hogy mi történik akkor, ha valaki tartósan használja, hiszen okozhatnak testi és pszichés elváltozásokat. Van még mit előrelépnünk, szerintem az idei év kihívását jelentik a legal highs elnevezésű, azaz legálisan kapható újfajta tudatmódosító szerek.”

Rámutatott, hogy a “fürdősóként” forgalmazott szerek megjelenése a szülők számára is új kihívás, akiknek tudniuk kell ezekről a készítményekről. Nehéz megbecsülni, mekkora lehet Magyarországon az ezeket a szereket fogyasztók tábora, de az biztos, hogy alkalmazzák.

Zacher Gábor emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a kannabisz a legelterjedtebb kábítószer, amelyet fiatalok és idősebbek egyaránt használnak. A kábítószer terjedése a rendszerváltozás után kezdődött, és jelenleg körülbelül negyedmillióra tehető azoknak a fogyasztóknak a száma, akik több-kevesebb rendszerességgel használják.

“Ma már jól ismerjük a kannabiszfüggőséget, és az ehhez kapcsolódó elvonási tüneteket, ahogy ismert a rendszeres kannabiszfogyasztás és a különböző pszichiátriai betegségek – skizofrénia megjelenése, pánikbetegség, depresszió, amotivációs szindróma – kialakulása közötti összefüggés is” – mutatott rá a toxikológus, hozzáfűzve, hogy ennek fényében szakmaiatlan a kábítószerek könnyű és kemény drogokra való felosztása. “Nincsenek könnyű drogok” – hangsúlyozta Zacher Gábor, aki szerint a korábbi besorolás azzal magyarázható, hogy a szakemberek nem ismerték az adott szereket.