A növények is receptorokkal érintkeznek

A növények is receptorokkal érintkeznek

méhecske és egy virág az ágyban A fejlett növényeknél nem is olyan egyszerű dolog a szex. Egy nemzetközi kutatócsapat, amelynek a Salzburgi Egyetem biológusai is tagjai voltak, most tisztázta a folyamat néhány, eddig nyitott kérdését.

Először is egy hím pollenszemcsének találnia kell egy hozzá illő női bibét. Ezt követően ki kell alakítania a pollentömlőt, amely a bibeszálon keresztül eljut a magkezdeményben megbúvó petesejtekhez, hogy oda megérkezhessenek a hímivarsejtek. A kukorica esetében például a megteendő út akár húsz centiméter is lehet.

kukorica

Eddig annyit lehetett tudni, hogy a tömlő hegyében megnövekszik a kalciumionok koncentrációja, és ezek segítik a tájékozódást. Azt, hogy a kalcium mitől áramlik oda be, eddig homály fedte. A kutatóknak most sikerült egy, a glutamátreceptorok családjába tartozó receptort azonosítaniuk. Miután ez aktiválódik, az ionok beáramolhatnak a tömlő hegyébe. A bibén becslések alapján több száz ilyen receptor helyezkedhet el. A glutamátreceptorok magasabb rendű állatokra jellemzőek, amelyek idegrendszerében a glutamát az egyik legfontosabb ingerületátvivő anyag. Azt, hogy a növényekben is vannak receptorok, az Arabidopsis nevű növény örökítőanyagának 2000-ben történt megfejtése óta tudják a kutatók. Szerepük azonban eddig tisztázatlan volt.

Az állati sejtekkel ellentétben a növények glutamátreceptorát nem a glutamát kapcsolódása aktiválja, hanem a D-szerin nevű aminosav, amely a bibe szövetében képződik. A D-szerin mutatja tehát az utat a növekvő pollentömlőnek a petesejtekhez.