A Jézus korabeli piacokon olyan táblák segítségével végezték a folyadékmérést, amelyekbe alul lukban végződő kerek tartályokat vájtak. Mérés előtt ujjukkal befogták az alsó lukat, teletöltötték a megmérni vágyott olívaolajjal vagy borral a mérőeszközt, majd alá tettek egy amforát vagy másféle edényt, amelybe ujjuk elmozdítása után belefolyt a már ismert mennyiségű folyadék.

Egy ilyen mérőeszközt találtak meg a Siloah medencétől a Templomhegyhez, a zsidók i.sz. 70-ben lerombolt szentélyéhez vezető zarándokút feltárásakor.

Ari Levy, a hivatal régésze elmondta a The Times of Israel című angol nyelvű lapnak, hogy a lelet alapján úgy vélik, hogy az út mellett működött az egykori város központi piaca. Az asztal a piacfelügyelő, görög nevén az agoranomosz tulajdona lehetett, ő felelt a súlyokért és a mértékekért. A mérőtáblára tucatnyi különböző nagyságú kősúly mellett bukkantak egy széles, burkolt központi téren, ahol még most is folyik az ásatás.

“A folyadékmérő tábla, valamint a közelében felfedezett kősúlyok alapján ezen a helyen jelentős kereskedelmi tevékenység folyt, piac lehetett”

– közölte Levy.

A hatszáz méter hosszú, és nyolc méter széles zarándokút ma öt méterrel a föld felszíne alatt található, fölötte egy kelet-jeruzsálemi lakónegyed áll. Az út mindkét oldalán egykor valószínűleg két emelet magas boltok voltak.

A zarándokutat Jézus korában építették, i. sz. 20 és i.sz. 30 között, amit az ott talált Poncius Pilátus korához köthető érmék is alátámasztanak. Jeruzsálemet és benne ezt az utat a rómaiak 70-ben lerombolták, és ezért a romok alatt megmaradtak az egykori tárgyak.

Korábban Izraelben csak két másik hasonló mérőtáblát fedeztek fel: egyet az 1970-es években a jeruzsálemi óváros zsidónegyedében, a másikat a 2007-ben szintén Jeruzsálemben, a Suafat negyedben végzett ásatásokon. A Római Birodalom városaiban azonban számos helyen találtak ebből a korból származó hasonló eszközöket.