A kutatást vezető Rachel Sarig antropológus elmondta, hogy a barlangban talált néhány fog alapján Európából érkezett, az aurignaci kultúrához tartozó emberek éltek 40 000 évvel ezelőtt a vidéken.
A fogak a bennük található zománc miatt az emberi test többi részénél sokkal ellenállóbbak és vizsgálatuk a legkorszerűbb eszközökkel fényt derített az egykor élő emberek genetikai állományára, eredetére.
A Manot-barlangban talált fogak szerkezete, alakja és felszíni dudorai fontos információkat szolgáltattak, kiderült, hogy egykori tulajdonosaik részben a neandervölgyiekhez, részben a Homo sapiensekhez tartoztak. A fogak elemzését osztrák tudósokkal közösen végezték mélyreható laboratóriumi genetikai tesztekkel, valamint mikro-CT szkenneléssel és 3D-elemzéssel.
A Tel-avivi Egyetem, az Izraeli Régészeti Hatóság és a Ben Gurion Egyetem közös kutatásának eredményei alátámasztják az utóbbi években egyre elterjedtebb nézetet, miszerint noha a neandervölgyi emberek eltűntek, előtte keveredtek a mai emberek elődeivel, a Homo sapienssel és génjeik egy részét ma is hordozzuk. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez az embercsoport nem is kihalt, hanem beolvadt a ma élő emberek elődei közé.
Az is meglepetést okozott, hogy Európából érkezett embercsoportot találtak Galileában, ugyanis eddig elsősorban az Afrika felől Európába vezető folyosónak tekintették a Földközi-tengernek ezt a térségét.
A néhány megtalált fogból az aurignaci kultúráról is megtudták, hogy tagjai részben neandervölgyiek, részben Homo sapiensek voltak, s egy csoportjuk negyvenezer évvel ezelőtt a mai Izrael területére vándorolt Európából, ahol két-háromezer évig éltek, majd nyomaik ismeretlen okból eltűntek.