Olyan relikviával, valamit a történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a tárlaton, amelyet három felkelő ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A lyukas zászló ma már közkinccsé vált.

“Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról való megemlékezés még mindig az építkezés stádiumában van”

– mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a kiállítás hétfői megnyitóján, hozzáfűzve, hogy az emlékhelyek létrehozása mellett”a közös befogadás számára elérhetővé váló rekvizitumokkal, relikviákkal közelebb kell hoznunk jelenünkhöz azokat az eseményeket, amelyeket a forradalmat leverők sokáig eltitkolni, meghamisítani igyekeztek.

Felidézte, hogy a zászlót, a Széna téri felkelők legendás parancsnoka, Szabó bácsi vitte magával a térre.

A forradalom vérbefojtásakor Kellner Lajos Széna téri forradalmár a derekára csavarva menekítette ki az országból a lobogót, hogy az emigráció éveiben újra felbukkanjon olyan helyeken, ahol Kádár János és képviselői megjelentek.

“Emlékeztetve őket arra, hogy bár a forradalmat vérbe fojtották és a nép hallgat, nem mindenki felejt”

– mondta.

A rendszerváltás után a zászló hazakerült, hogy az itthoni megemlékezések egyik állandó főszereplője legyen, majd Kellner Lajos végakarata szerint a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

“A zászló útja tárlat méltó nyitánya a forradalomról és szabadságharcról való holnapi megemlékezéseknek, a Széna téri lyukas zászló pedig megbecsült kincse lesz nem csak a nemzet múzeumának, de immár a magyar népnek is”

– mondta az államtitkár.

Minden forradalomnak megvannak a maga jelképei: ilyen volt 1848-ban a huszárcsákó vagy a Kossuth-címer, 1956-ban pedig a középen lyukas magyar zászló, amely kiemelkedik a jelképek közül – fejtette ki Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

A zászló közepéből kivágott Rákosi-címer helyén a lyuk “a nemzet kitépett szívét” jelképezte,

a kommunista uralom alatti  megaláztatásra, meghurcoltatásra emlékeztette az embereket – fűzte hozzá.

Varga Benedek hangsúlyozta, ez a zászló nagyon fontos nemzeti jelkép, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy most a nemzet múzeumába kerülhetett.

“A Nemzeti Múzeum csak úgy létezhet, ha szimbiózisban áll magával az országgal, ha együtt él a nemzettel, a néppel és a közös emlékezetünk számtalan elemét megőrzi”.

Zilahy Miklós, az egyik adományozó felidézte, hogy amikor először látta meg egy körúti ház emeletén a címer nélküli lobogót, úgy érezte “ez a zászló kifejezi mindazt, amit mi egyetemisták akartunk”.

Számára a lyuk azt a szabadságot jelentette, amelyen keresztül átnézhetett egy diktatúrák nélküli szabad világba – tette hozzá.

“Reméljük, hogy a ma és a jövő generációja is megtanulja és felismeri ennek a forradalomnak a jelentőségét, és tudni fogja, hogy az országnak ezen ereklyéje a szabadságnak az ereklyéje”

– emelte ki.

A Széna téri lobogót három megőrzője, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós adományozta a múzeumnak. A zászló november 4-ig lesz kiállítva, majd a múzeum gyűjteményébe kerül, és később időszaki kiállításokon lesz újra megtekinthető. A Magyar Nemzeti Múzeumban hétfőn rendkívüli nyitvatartással, kedden pedig egész nap belépő jegy nélkül és ingyenes tárlatvezetésekkel várják a látogatókat. Az állandó kiállítások mellett a forradalom tárgyi emlékeit és jelképeit is megismerhetik közelebbről az érdeklődők, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós pedig a zászlóhoz és a forradalomhoz kapcsolódó személyes emlékeikről mesél az 56-os tárlaton.